Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
AZ OSZTRÁK. KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 753 Osztrák Állami Vasúttársaság erőszakosan terjeszkedett Magyarországon. Hamarosan nagy földterületeket szerzett, és részesedéshez jutott a vasércbányászatban, valamint a fémiparban.6 4 1852 végére több mint 17 000 munkás vett részt a vasútépítésben.6 5 Ferenc József sürgette minisztereit, hogy gyorsítsák a Magyarországot Fiumévei és Galíciával összekötő vonalak építését.6 6 Az egyre sűrűsödő vasúthálózatot kiegészítette a monopóliumként működő Duna Gőzhajózási Társaság tevékenysége. 1851-ben a társaság 51 hajón és 200 uszályon szállított a Dunán utasokat és árukat.6 7 Óbudán nagy kikötőt építettek.6 8 1852-ben megújított és átdolgozott alapszabályokat kapott a Társaság, és röviddel ezután együttműködésbe kezdett a kormánnyal: összeköttetést létesítettek az újonnan megnyílt pécsi szénbányák és egy dunai kikötő között, így radikálisan csökkentették a szén árát, valamint a társaság üzemanyag-költségét.6 9 A Duna Gőzhajózási Társaság új járatokat indított a Tiszán és a Körösön. A kormány nagyobb összegeket csak 1854-től költött a Tisza szabályozására.7 0 A vízi közlekedés fejlesztéséhez szükséges összegek előteremtéséhez a kormány kölcsönt vett fel az egyik legnagyobb cégtől, a Sina-bankháztól. Az ármentesítés költségeit az állam a helyi földbirtokosokra hárította kötelező hozzájárulás formájában.71 A Duna Gőzhajózási Társaság részvényeinek többsége a Rothschildok kezében volt, de az osztrák államkincstár mellett francia, angol, olasz és délnémet tőke is részt vett a magyar közlekedési hálózat fejlesztésében.7 2 1851-ben állami kezelésbe vették a magyarországi utakat. A kormány mérnöki irodájának és az iroda kerületi tisztviselőinek központi irányítása alatt a helyi hatóságok közmunka, illetve a közmunka megváltási összegek felhasználásával helyi útépítéseket szerveztek.7 3 A számos helyi útépítés mellett a provizórium idején elkezdték néhány nagy főútvonal — így a Pest és Epeijes, vagy Tétény és Fehérvár közötti útvonalak — építését is.7 4 Számos egyéb intézkedést is hoztak a tőke szabad mozgásának és hozzáférhetőségének elősegítésére. Magyarországnak égetően szüksége volt a pénzre. A kormány és néhány belföldi pénzintézet (főleg a Kereskedelmi Bank) közvetlen segítségével azonban az ipari és mezőgazdasági beruházásokhoz lassan elegendő tőke állt rendelkezésre. A kormány gazdaságpolitikája hozzájárult a kedvezőbb pénzügyi légkör kialakulásához. 1851-ben már jóval több betét volt a takarékpénztárakban, mint 1848 előtt. '"'Az olcsó földet az állam, illetve a törvényhatóságok adták. Az utóbbiak így akartak összeköttetésbe kerülni a vasúthálózattal. Ld. a Pesti Napló 1852. október 19. 6 5 Uo. 1851. március 2., 1852. november 9. 6 6 Uo. 1852. szeptember 4. ""Uo. 1852. szeptember 4. 67 Hanák (Szerk.), Magyarország, p. 67. 6"Pesti Napló, 1852. július 19. 6 ''Brenman: Economic Reform, p. 237. 10 Pesti Napló, 1851. augusztus 2. Szávay: A magyar kamara, p. 240. 71 Brenman: Economic Reform, p. 236. 72 Hanák (Szerk.) Magyarország, p. 67. 7 3 MOLAL, K. K. Landes-Baudirection für Ungarn p 231-237. 74 Pesti Napló, 1851. július 3. és 1852. október 7. 2S Nagy István: A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában (1849-1867), Budapest, 1944. 25; Varga Gyula: Magyarország pénzintézetei, Budapest, 1885.
