Századok – 1982

Közlemények - Herényi István: A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfői 62/I

A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG TÖRZSEI ÉS TÖRZSFÖI 65 honfoglalás korában. Mit kezdjünk azonban Kézai 108 nemzetségével? Ezt a számot történészeink eddig úgy magyarázták, hogy Kézainak ez a tudósítása a saját korára vonatkozik, amikor a nemzetségek már elszaporodtak, és ágakra oszlottak. Más magyarázat azonban véleményem szerint megnyugtatóbb lenne. Két megoldásra is gondolok. Nevezetesen a téli és nyári szállás kettősségére, miáltal az 54-es szám 108-ra kettőződnék, vagy a nemzetségek és a kíséretek egymáshoz való viszonyára. Minden nemzetségfőnek (a törzsfők egyben nemzetségfők is voltak) volt kísérete, és ezek is feltehetően nemzetségi szervezetben éltek. így az alapnemzetség és a kíséreti nemzetség együttesen adja ki a 108-as össznemzetségszámot.2

2 Kérdés, hogy a 9—10. századi nemzetségek hadi kötelékek (had) vagy vérségi kötelékek voltak-e. Erre egyöntetű választ nem tudunk adni, a legvalószínűbb feltevés mégis az, hogy mindkettő. A nemzetség alapját a vérségi kötelék alkotta, de a nemzetségen belül katonai rend uralkodott. A nemzetség kis- és nagycsaládjaiból került ki a nemzetségi sereg, melyből a törzsi hadsereg tevődött össze. Ezenkívül volt minden nemzetségnek, illetve nemzetségfőnek egy kisebb kíséreti nemzetsége. Ennek katonáskodó eleme adta az alapnemzetség elitcsapatát. Ők voltak a kiképzők. Természetesen megvoltak ennek az elitcsapatnak is kis- és nagycsalád! alapjai. Ezekre az alapnemzetségekre vonatkozóan alig maradt emlékünk. A 13. századi adatokat pedig nagyon óvatosan kell használnunk, mert a 13. századi nemzetségek nem azonosak a 9—10. századi nemzetségekkel. Ezek a 13. századi nemzetségek ugyanis mindig egy-egy nagycsaládot manifesztálnak. Mégis Anonymus, Kézai és krónikáink, meg okleveles anyagunk alapján legalább a törzsfők és egyéb jelentősebb vezérek 9—10. századi nemzetségeinek üres keretei megállapíthatók. Előd, Álmos és Árpád nemzetsége a Turul nemzetség volt.2 3 Ond fejedelem nemzetsége a 10. századi Kalán és Bor (Baár) nemzetségtagok nevét vette fel, és már ebben a században két részre szakadt.2

4 Levedi kende(?)fí Kurszán kend volt a Kurszán, másként К a r t a 1 nemzetség névadója. Kurszán a 10. század elején elhalt, К a r t a 1 a nemzetség Vajk-korabeli nemzetségtagja lehetett.25 Hülek (Jelech, Üllő) fejedelem fia és <.'nokája(? ) a Zovard nevet viselte, innen kapta ez a fejedelmi nemzetség még a 10. században a Z о v á r d nemzetség nevet, melyet a 13. században is megőrzött. E nemzetségnek volt leghíresebb tagja Léi. (Botond9 )2

6 Huba fejedelem nemzetségét Vajk korában az akkor élt nemzetségtagról Szemer é r ö 1 nevezték el. A nemzetség ezen a néven a 13. században is szerepelt.2 7 Tétény horka nemzetsége(?) megőrizte ugyan a T é t é n у nevet, de már a 10. században három nemzetségre oszlott. Nevezetesen e nemzetségből származtatjuk a 2 2

Györffy: Elődeink 185. Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp., 1959. Továbbiakban Györffy: Tanulmányok 7. 2 3

Györffy: Elődeink 189. 24

Györffy György: A honfoglaló magyarság települési rendjéről, Bp., 1970. Továbbiakban Györffy: Település 229. 2 5

Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet, Bp., 1948. Továbbiakban Györffy Krónikáink 110-111. 26

Györffy: Elődeink 140,159,162, 232-152-154, 157, 164, 166, 177. 2 7

Györffy: Település 230. 5 Századok 1982/1