Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
III. BÉLA ÉS BIZÁNC 59 II. Iszaakiosz seregei 1194-ben Arkadiopolisznál súlyos vereséget szenvedtek a bolgároktól.180 Ellenük a császár III. Bélától kért katonai segítséget, aki ezt meg is ígérte.1 81 Az 1195 tavaszára tervezett hadjárat azonban II. Iszaakiosz bukása miatt elmaradt.1 8 2 Nem tudjuk, vajon történt-e valamiféle kapcsolatfelvétel az új bizánci császár, III. Alexiosz Angelosz és a magyar király között. Az azonban feltételezhető, hogy III. Béla nemcsak magyar, hanem bizánci érdekeket is figyelembe vett a VI. Henrik keresztes hadjáratával kapcsolatos álláspontja kialakításakor. VI. Henrik, aki atyjához, Barbarossa Frigyeshez hasonlóan ugyancsak a dominium mundi ideáját kergette, s Bizánctól a normannok által 1185-ben megszállt területeket követelte, 1195-ben keresztes hadjáratot hirdetett meg.183 A német-római birodalom és a dél-itáliai királyság birtokában levő VI. Henrik balkáni igényeit saját expanziós terveik veszélyeztetése miatt sem fogadhatták kedvezően Magyarországon. Nem véletlenül tiltotta meg III. Béla, hogy magyar alattvalók csatlakozzanak Henrik tervezett keresztes háborújához.184 1196. április 23-án meghalt III. Béla.1 85 A Konstantinápolyban nevelkedett herceg egyike lett legjelentősebb középkori királyainknak, akinek uralkodása alatt Magyarország egyidejűleg Bizánccal is és a nyugat-európai hatalmakkal is szoros kapcsolatokat tartott fent. Az is vitathatatlan, hogy III. Béla királyságának negyedszázada alatt a magyar állam kelet-közép-európai mértékkel mérve rangos helyet vívott ki magának a nemzetközi életben.186 Béla utóda, Imre király idejében azonban Magyarországnak ismét számos belső és külső nehézséggel kellett szembenéznie. Új lendületet vettek a feudális frakcióharcok, s az Imre és András között 1197-től zajló belháborúk súlyosan megzavarták az ország békéjét. Ez a III. Béla alatt létrejött belső konszolidáció végét jelentette. Ezzel egyidőben az 1198-ban pápai trónra került III. Ince univerzalisztikus politikája - kihasználva a magyar uralkodó osztály különböző csoportjai közti villongásokat — egyre fokozódó nyomással nehezedett az országra. Imre ilyen körülmények mellett is kísérletet tett III. Béla déli irányú expanzív politikájának folytatására. Az önállóvá lett Szerbia és Bulgária elleni támadásai és hódításai már nem váltották ki a válságos helyzetbe jutott Bizánc ellenakcióit. A belső nehézségektől is gyötört és teljesen legyengült görög császárságnak a kegyelemdöfést Konstantinápoly elfoglalásával a negyedik keresztes hadjárat adta meg. A bizánci főváros 1204. évi elestével a magyar-bizánci politikai kapcsolatok történetének — a korábbihoz képest — merőben új szakasza kezdődött.* 180 N 446. - Datálásra ld. Ostrogorsky 1969. 431. 181 N 446. - Ehhez ld. Zlatarszki: i. m. III. 80. 1 8 2 1 195. április 8-án II. Iszaakiosz testvére, Alexiosz ragadta magához a hatalmat; Iszaakioszt elfogták és megvakították (Brand: i. m. 112-113.; Ostrogorsky 1969. 431.). 18 'Erre ld. Áldásy: i. m. 73.; Váczy P.: A középkor története. Egyetemes történet II. Középkor. Szerk.: Hóman В., Szekfű Gy., Kerényi K. Bp., 1936. 563. CMH 247.; Iszt. Viz. 341-342. 184 G 297. 18 5 Datálásra ld. Pauler: i. m. II. 12. 1 8 6 Bart ha: i. m. 119. *E tanulmány a 12. századi magyar-bizánci kapcsolatokról készült értekezésünk egyik fejezetének részben átdolgozott változata; néhány tanulsága megtalálható a Kristó Gy.-Makk F.: III. Béla emlékezete (Bp., 1981.) с. kötet bevezetőjében.
