Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
56 MAKK FERENC kedett volna meg „a pápák közvetlen befolyása ... az ország belügyeibe" 15 8 A magyar király, aki saját uralkodói hatalmának erősítése érdekében nemcsak a hazai egyháziakkal, hanem a pápával való összeütközést is vállalta, külpolitikájában is elsősorban a magyar feudális urak érdekeit tartotta szeme előtt. Az ortodox szent kultuszának terjesztésére irányuló kísérlete ugyancsak nem kapcsolódhatott pápai törekvésekhez. III. Béla a római pápa által meghirdetett keresztes hadjárat során is I. Frigyes és II. Iszaakiosz ellenségeskedésig fajult viszályában a bizánci császár oldalára állt 1189-ben. A pápai politikának a III. keresztes hadjáratba sem sikerült bevonnia Magyarországot, noha 1188-ban Montferrati Konrád őrgróf, aki 1187 őszétől a keresztes területek védelmét irányította Salahad-Din támadásaival szemben, a magyar uralkodótól is segítséget kért, s levelében magát Bélát is hadba szállásra szólította fel.15 9 Ezekben az években a korábbiaknál jóval nagyobb veszély fenyegette a latin keresztesek államait. Salah-ad-Din szultán, aki 1174-ben uralma alatt egyesítette Egyiptomot és Szíriát, 1187 júliusában katasztrofális vereséget mért Hattinnál a keresztes államok egyesített seregeire. 1187 őszén a szultán már Jeruzsálemet is elfoglalta. VIII. Gergely pápa a muzulmánok elleni „szent háborúra" szólította fel a nyugati uralkodókat. Barbarossa Frigyes 1188 tavaszán elhatározta, hogy felveszi a keresztet.160 Hatalmas, mintegy 100 ezer fős serege 1189 júniusában vonult végig Magyarországon.161 A két állam közötti viszonyra mutat, hogy III. Béla saját királyi hatalma szempontjából veszélyesnek ítélte meg Barbarossa kereszteseinek áthaladását.16 5 A magyar uralkodó azonban mindenfajta konfliktus elkerülése céljából igen barátságosan fogadta a németrómai császárt, és a Balkánon való keresztülvonulás elősegítésére egy kisebb katonai egységet is Frigyes rendelkezésére bocsátott. Ekkor engedte szabadon a király Géza herceget, aki a keresztes haddal feltételezhetően Bizáncba ment.16 3 Mindkét uralkodó saját országa biztonságát tartotta szeme előtt, amikor 1189 júniusában III. Béla egyik leányát eljegyezték Barbarossa fiatalabb fiával, Frigyes sváb herceggel.164 Bizánc területén rendkívül feszültté vált a viszony a keresztesek és a görögök között. II. Iszaakiosz császári trónját és birodalmát féltette 1. Frigyestől, ezért a keresztesek ellen Salah-ad-Din szultánnal is szövetséget kötött, s minden módon akadályozta a keresztes had balkáni átvonulását. Ugyanakkor Barbarossa a bolgár és a szerb vezetőkkel tárgyalt Bizánc elleni hadjáratról. II. Iszaakiosz nehéz helyzetbe került, I. Frigyes megkezdte az előkészületeket ahhoz, hogy 1190 tavaszán ostrommal elfoglalja Konstanti-15 8 ET 103.; Lederer Az egyház szerepe az Árpád-kori Magyarországon. Századok, 1949. 85. 1 s ' Wenzel Gy.: Árpád-kori új okmánytár I. Pest, 1860. 83-84. 16°ÂIdásy A.: A keresztes hadjáratok története. Bp., 1924. 53-59.; R. Grousset: Histoire des Croisades et du royaume franc de Jérusalem II. Paris, 1935. 605-621.; St. Runcinian: Geschichte der Kreuzzüge II. 1958. 414-457. 161 Pauler: i. m. II. 2-3. 16 JG 188., 292., 792. 16 3G 305. '- Géza herceg további sorsáról források nem szólna^. Valószínűleg bizánci hercegnó't vett feleségül (Moravcsik 1953. 89.). Géza fiai 1210 táján kapcsolatban állottak magyar főurakkal, akik arra buzdították a Géza-fiakat, hogy jöjjenek haza Bizáncból, és vegyék birtokukba az országot. II. András azonban hamar elfojtotta a szervezkedést (C III. 82. szám.). 164 G 105., 188., 482., 792. - A házasság megkötésére azonban már nem kerülhetett sor, mert Frigyes herceg 1191-ben Keleten meghalt (G 435 .;Pelzer: i. m. 52.; ÁIdásy: i. m. 62.
