Századok – 1982

Történeti irodalom - Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (Ism.: Mező András) 595/III

599 TÖRTÉNETI IRODALOM Inke szomszédosa: uo. 2/2-3: 156; 1294-ben Johannes de Egyude et Iharus, fráter eius szerepelnek Kara birtokkal kapcsolatban: PRT. 2: 343). Inke ma is ott van Iharos szomszédságában. Jánk (299) régi Iwank adatai alapján arra gondolhatunk, hogy a becéző személynév nem a Jánosból, hanem az Ivánból alakult (vö. SzabSzatm. 55; Makrai 151). - Jánossomorja (299-300). Tekintettel arra, hogy a részét alkotó Pusztasomorja templomának Szent István lett a patrónusa, utalni kell egy másik Somorjának kétségtelen adatára, amelyből kiviláglik, hogy valóban Szent Mária volt a névadó. Rendelkezünk is ilyen adattal: a Pozsony megyei városkának első adatában még csak a templom szerepel (1237/1237/1400: versus ecclesiam Sancte Marie), néhány évtized múlva már a népes helység is (1287/másolat: terram populosam, Zenthmaria vocatam: Kristó, AHistSzeg. 55:46). Kákics (309). Puszta személynévből származik. Vö. 1263/1273: ad terram . . . Martini fílii Kakych (PRT. 2: 323). - Kenderes (327-8). Csánki idézett helyén (1: 62) az 1352-ből való adat Kenderes alio n. Keer. ö azonban egy másik forrásra utal (KárolyiOkm. 1: 205), de ott a falunak csak a Keer névváltozata szerepel. A mai név vagylagosan 1397-ben bukkan fel: possessio Kereghaz alio nomine Kenderus (Gyárfás 3: 529; ZsigmOkl. 1: 5049. reg.; Csánki i. h.). Ekkor és később Kerekegyház néven is szerepel (Gevers-Molnár Vera 57). - Kerekegyháza (329). A Bács-Kiskun megyei helységre idézett elő adat (1332/1336: Kerekhyghaz: AnjouOkm. 2: 621) világosan a mai Gyállal és Alsónémedivel szomszédos egykori településre utalt: ad très metas terreas similiter zeghatar nuncupatas que distingunt tribus possessionibus videlicet eidem possessione Gyal et Nymig ac Kerekhyghaz ... A Kecskemét közelében levő helységre eddigi ismereteink szerint az első biztos adat 1359-ből való: ágasegyház határjárása során érintik Kerekeghaz-at is (Gyárfás 3: 498; Bártfai Szabó: Pest m. 75). -Kisbárapáti (337). Az Apáti név másodlagos, illetőleg harmadlagos keletkezésű. Erre a helyre vonatkozott az 1055-beli gisnav locus, a mellette folyó patakról adott villa Fuzegy, majd 1267-ben vagylagosan ismét előfordul az első név az Apáti-val: predium et villa de Gesnov vei Apaty (1. Kristó: AHistSzeg. 55: 53). - Kiskunlacháza (341). A helységnek a névcikkben megadott 1457-beli említésnél jóval korábbi adatait, sőt a névadót is ismerjük. E település neve eredetileg Szántó volt, 1285: terra Zantou castri Albensis, 1376: possessio tavernicalis Zantou alio nomine Isouteleke, 1424: Lackhaza (Heckenast, FejSzolg. 120). 1435: Zantho, másként Lackhaza (Bártfai Szabó: Pest m. 168). Az új nevet arról a Kolos fia Lackról kapta, aki 1326-ban testvéreivel együtt megszerezte a nagy sziget melletti Szántót (az előbbiekre is 1. Csánki 3: 336-7, 379). - Kóspallag (354) nevében belügyminiszteri hozzájárulás szentesítette az ékezetet, azaz a név előtagja a kos állatnév is lehet. - Kuncsorba (364). Nagyon valószínű, hogy ennek volt az előzménye az 1395: Chorbaianoszalasa (Bártfai Szabó: Pest m. 108). Legyesbénye (375). Az előtagra ld. talán az 1237-beli Legus személynevet (Sztp. KritJ. 1: 190). Maconka (392). Nem szláv eredetű, hanem puszta személynévből keletkezett magyar névadással, vö. 1274: Machunka (1. a Hasznos-nál mondottakat). - Mátételke (411). A hivatalosan adott új nevet nemcsak a Mateovics sugallta, hanem a Mátéháza magyar névváltozat is. Lipszky térképén 1806-ban még egymással határos Mátéháza és Mateovics puszta. - Mezőkövesd (421). A mai teljes név előfordul már 1439-ben (Mezewkwuesd: Sugár i. m. 109). - Monyha (432). Az egykori Zemplén megyei település nevéhez komolyan figyelembe vehető, hogy 11. Andrásnak a leleszi prépostság javára szóló oklevelében előfordul egy libertinus Mochyna neve (Marsina, SDES. 1: 149). Mosonmagyaróvár (433). Az Árpád-korból további két Moson nevű személyt ismerünk: 1138/1329:M</in szolga Ruosti birtokon (MNy. 32: 131), 1280 k.: Musun fia Bulchu, nemes Gerde birtokon (Györffy 1: 306). Ismételten megfontolandónak látszik a puszta személynévből való magyarázat. - Muhi (435). A helység korábbi Poga nevét 1928-ban változtatták kegyeletből Muhi-n a határában levő pusztáról. A Poga magyarázata nincs meg a FNESz-ben. Eredetére 1. az ^n/lSSO^ogw szn.-et (VárRg. 176). Nyírbogdány (472). A teljes név előfordult már 1508-ban: Michael literátus de Nyrbogdan (TelekiOkl. 2: 302). Ondód (483). A helynév alapjául szolgáló személynévre 1. 1237: Onda (Sztpl KritJ. 1: 190), ez azonban aligha az ondó köznév származéka, inkább az Ond szn. továbbképzése. örhalom (491). A korábbi Trázs <Stras szláv eretete mellett számításba kell venni a puszta személynévből való magyar névadást. Vö. 1216/1387: Petrus et fráter ispsius Stras, a gömöri vár Tussá (helyesen Susa) nevű földjét kapják (Sztp. KritJ. 1: 100). Rábaszentmiklós (533). A hivatkozott 1287-i adatból nagyobb szövegrészt kell idézni, hogy szerepeljen benne a helység korábbi neve is: terram Byka uocatam ... et in faciem eiusdem terre ecclesiam in honore beati Nicolai confessoris constructam (HO. 6: 323-4; vö. Kristó: AHistSzeg. 55: