Századok – 1982

Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III

520 EMBER GYÖZÖ befolyó hátralék a bevételeknek csupán fél százalékát jelentette. A második legnagyobb jövedelmi forrást ebben az évben is a felvett kölcsönök jelentették. A harmincad jövedelme valamennyivel emelkedett, részesedési aránya a bevételekből a 8 éves periódus rekord magasságát érte el, 90,20%-ot. Érdekes változások következtek be a harmincadhivatalok forgalmában, a harmincad egész jövedelmében való részesedésükben. Szempc megtartotta vezető helyét, részesedési aránya nőtt, 44,53%-os lett. A második helyre Nagyszombat került 23,64%-os részesedéssel, nem sokkal előzve meg a 21,73%-os Galgócot. Vágsellyén 1560-ban vagy 1561-ben megszűnt a hivatal, 1561-ben még nagyobb összegű hátralék folyt be a kamara pénztárába, 1562-ben már a hátralék is csak minimális összeget jelentett. A nagyszombati csoport részesedési aránya újra emelkedni kezdett, 69,23%-os lett. A fentiekben ismertetett adatok jól mutatták a magyar kamarai bevételek összegének és jövedelmi ágazatok (rovatok) közötti megoszlásának változékonyságát az 1555 és 1562 közötti 8 évben. A következő táblázat az egész bevétel abszolút és relatív összegét tünteti fel az egyes években. A viszonyítás az 1556. évi bevételhez történik, mert az 1554-ben módosult területi illetékesség ekkor érvényesült először. A bevételek megoszlása évek szerint Év Forint % 1555 132 668,35 128.21 1556 103 475,36 100,-1557 98 111,71 94.82 1558 102 369,35 98.93 1559 120 4 24,95 116.38 1560 99 470,63 96.13 1561 55 398,34 53.54 1562 50 297,59 48.61 762 216,28 1555-ben még 7 felsőmagyarországi megye hadiadója is a magyar kamara pénztárába folyt be, ez magyarázza a nagyobb százalékot. A bevételek összege 2 jövedelmi ágnak volt a függvénye: a hadiadónak és a külkereskedelmi vámnak. 1558-ban, majd 1560—62-ben az országgyűlés nem szavazott meg hadiadót, ez a magyarázata annak, hogy a bevételek 1562-re az 1556. évinek több mint felével csökkentek. A bevételek összege sem az 1494/95-i (2 évi), sem az 1549. évi összeghez viszonyítva nem tekinthető alacsonynak, feltételezve, hogy a forint értéke 1494 és 1562 között lényegesen nem változott. A bevételek megoszlásáról az egyes jövedelmi ágak között reálisabb tájékozódást nyerünk, ha nemcsak évek szerint, hanem a vizsgált 8 év átlagában is megismerjük. Ezt mutatja az alábbi táblázat.