Századok – 1982
Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III
MÁTYÁS KIRÁLY JÖVEDELME 1475-BEN 501 6. Most már megkísérelhető Mátyás jövedelmeinek összefoglalása. Tételesen a következő összeállítás állítható fel az 1470-es évek derekára: Bizony, ez a jövedelem összességében messze elmarad attól, amit eddig megállapítottak. Mátyás rendes jövedelmeinek jellemzőit kell áttekinteni ahhoz, hogy a fenti összeállítás realitása megállapítható legyen. Többször hangsúlyoztam, és leginkább a jobbágyság és a városok adójánál találtam támpontot arra, hogy Mátyás jövedelme valóban nem volt állandó, fejlődése uralkodása során állandó emelkedést mutat. Csánki ezt úgy fejezte ki, hogy ha a király megszorult, nem kölcsönt vett fel, hanem jövedelmeit fokozta.7 8 Azt is kifejtette, hogy uralma kezdetén jövedelme igen szerény lehetett, hiszen V.László évi jövedelme 1453 körül alig haladta meg a 110—120 ezer forintot, és a nuncius idézett jelentése szerint az 1460-as évek elején Mátyásé sem lehetett sokkal több 250 ezer forintnál. A cseh, majd az osztrák háborúk, ezzel együtt a zsoldos sereg állandósulása, továbbá Beatrixszal kötött házassága kényszerítették jövedelmi forrásainak fokozott kiaknázására.7 9 A fordulópontokat keresve az első — és bizonyára a jelentőségében legfontosabb — az 1467. évi pénzügyi reform volt. Amint arra fentebb rámutattam az adózás általánossá, lebonyolításának rendezetté tétele a kamaranyereség átalakításával kezdődött meg. De az is bizonyos, hogy a nevében új tributum fisci regalis nem hozta meg a kívánt eredményt, egy évvel később ajánltatta meg Mátyás a portánkénti 1 forintos subsidium-ot, s ezt 1470-ben megismételte. Ha fentebb 300 ezer forintra becsültem a jobbágyság subsidiális adóját, akkor ez az összeg kamaranyereségként elvileg egyötödére, 60 ezer forintra, gyakorlatilag (füstönként és esetleg évente kétszeri behajtással) 100—150 ezer forintra esett vissza, azaz az összjövedelem nem haladhatta meg az évi 450-500 ezer forintot, ami feltűnően egybevág Fontana tájékoztatásával, hogy a 250 ezer forintot évente kétszer is megveszi. Az újabb emelés — legalábbis a városokban — az 1480-as években következik be, amikorra évi rendes jövedelme elérhette a 700 ezer forintot. A pénzügyi politika fordulópontjainak egybeesése a politikaiakkal nyilvánvaló. 1468 a cseh háború kitörésének időpontja, 1485-ben Bécs meghódol. De Bécs ostroma majdnem fél évig tart, ez váltja ki a városokra kirótt összegek újabb hullámát. Nehéz megítélni, hogy ez a jövedelem nagy volt-e vagy kicsi. Elődei, főképpen V. László, vagy akár utódainak jövedelmén mérve biztosan óriási összeg volt. Ha az A jobbágyság adója Városok adója Szászok adója Zsidók adója Harmincad Nemesfém és pénzverés Só Rézeladás Koronabirtokok 300 ezer forint 20' 22 > 4 . 50 • 60 • 80 ' 26 • 50 ' összesen 612 ezer forint 78 Csánki, i. h. 518. 79 Uo.
