Századok – 1982
Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III
MÁTYÁS KIRÁLY JÖVEDELME 1475-BEN 499 féle jegyzék szerint is (1453 körül) 13 ezer forintot jelentett.6 3 Mátyás látszólag itt is emelte az adót, mert 1471-ben 21 600, 1473-ban 23 ezer forintot hajtott be a szászoktól. Abból kiindulva, hogy Ulászlónak 1490-ben ugyancsak 23 ezer forintot fizettek,6 4 arra kell következtetni, hogy Mátyás uralkodásának végén ez volt az évi összeg átlagosan. A szászok adója esetében nem állítható, hogy az összeg a városi adóhoz hasonló ütemben növekedett volna, mert egyedül a szebeni szék és Szeben városa 1468-ban 15 ezer forintot adózott, s tudjuk, hogy Brassó és a Barcaság adója 1471-ben 4920 forintot tett ki, ami a teljes adó 22,8 %-ának felel meg6 5 s ezt az arányszámot alkalmazva az 1468. évi teljes adó kereken 19 ezer forintra tehető.66 Nagyon töredékesek ismereteink a zsidók adójáról. Laki Tuz Osvát jegyzéke a budai zsidók adóját 1000 forintban határozza meg.6 7 A nuncius 1461-63 között kelt jelentése említi, hogy Mátyás a réz eladásából és a zsidók adójából együtt évi 30 ezer forint jövedelemre tesz szert. Az összeget ugyan nem tudjuk adatok alapján felbontani, de talán nem járok messze az igazságtól, ha úgy gondolom, hogy a budai zsidóság a legnagyobb és (az udvar közelsége miatt) a leggazdagabb, aminek következtében adója is a legmagasabb volt. Valószínűnek kell tartani, hogy velük csak a pozsonyi és soproni zsidók versenyezhettek, s így elfogadhatónak látszik Eizinger 1453 körüli száma Mátyás korára is, amely évi 4000 forint,68 a rézeladásra tehát 26 ezer forint marad. 5. Fontana jelentésében még három nagyobb tétel szerepel: a só, a nemesfém és a harmincad jövedelme. A legvilágosabb közülük kétségtelenül a harmincad, mert ez az egyetlen bevétel, amelyre vonatkozólag több jelentés egy és ugyanazon számot közli. A sorból egyedül a nuncius táncol ki, aki szerint a harmincad hozama 80—100 ezer forint. Ez a szám nagyságrendileg nyilván túlzás.6 9 Fontana és Suriano egybehangzóan évi 50 ezer forintról tud, s ezt a számot nincs okunk kétségbevonni. Talán egyetlen megjegyzést fűznék még a harmincad kérdéséhez: a jövedelem nyilván magasabb lett volna, ha Mátyás saját kereskedelmi tevékenysége ufán megfizette volna a vámot, hiszen tudjuk, szerepet játszott az Itália felé irányuló szarvasmarha-kivitelben.70 Ennél többet nem lehet mondani, mert Mátyásnak ezt a gazdasági tevékenységét egyetlen parancsból ismerjük, volumenét tehát nem határozhatjuk meg.7 1 6 3 Thallóczy, i. m. 84. 6'Kubinyi, i. m. 63. 6 5 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen VI. (hgg. v. G. Gündisch) Bukarest, 1981. 498. 66Figyelembe vehetnénk Laki Tuz Osvát kincstartó feljegyzését is (Történelmi Tár 1880. 169 ), amely szerint a hét szék 500 márka ezüstnek megfelelő 3000 forintot, a két szék 400 márkának megfelelő 2200 forintot, Brassó pedig 200 márka ezüstnek megfelelő 800 forintot fizet. Ebben az esetben a teljes forintösszegnek (6000 ft) Brassó csak 18,2 %-át adta, tehát 1468-ban adója 3300 ft. körül járna. De a jegyzékben bizonytalanságot érzek, mert az ezüstmárkát a hét széknél 6, a két széknél 5,5, Brassónál meg már csak 4 forinttal számolta el. Ha az ezüstmárkát veszem figyelembe, Brassó részesedése még kisebb, csak 13,3 %, ami már ellentétben áll a fentebbi 1471. évi adattal. 6'Történelmi Tár 1880. 169. 6'Thallóczy, i. m. 85. 6 'így veszi Eizinger jegyzéke is 1453 körül. 70 Csánki, i. h. 525. 7'Dl. 19 436.
