Századok – 1982
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III
442 PACH ZSIGMOND PÁL Arra az időre tehát, amikorra az amerikai gyarmatokkal való gazdasági kapcsolatok első időszakának jellemző jegyei elhalványultak, kezdett kibontakozni e kapcsolatoknak új, a világpiaci munkamegosztással összefüggő jellege. A modern világgazdaság kialakulási folyamata újabb, második szakaszába lépett: amikor a transzatlanti útvonalak immár a modern típusú nemzetközi kereskedelem útvonalaivá váltak. A 17. század elején Anglia, eltekintve kelet-indiai kereskedelmétől, szinte egész áruforgalmát Európával bonyolította még le; a század végén a szigetország árubehozatalának csaknem 1/3-a már a gyarmatokról származott, egész kivitelének mintegy 30%-át amerikai és távolkeleti áruk (kivált dohány, cukor és gyapotszövet) re-exportja tette ki, és egész kivitelének több mint 15%-a már a gyarmatokra irányult. „Az angol kereskedelem . . . most már nagymértékben az Európán kívüli világra támaszkodott.'"4 A modern világgazdaság kialakulásának e második időszakában megszűnt tehát az a sajátos történelmi helyzet, amelyben a Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa közötti reláció volt a bontakozó modern típusú távolsági forgalom fő hordozója; következésképpen csökkent a közép-kelet-európai országok viszonylagos részesedése a nyugateurópai központra orientált nemzetközi kereskedelemben, aránylagos súlya a fejlődő világpiaci kapcsolatok rendszerében. 6. A modern világgazdaság kialakulásának első időszakában a nyugat-európai iparfejlődés előrehaladása, agrárcikkek iránt támasztott keresletének emelkedése, a mezőgazdasági termények kedvező reálcsere-arányok mellett való értékesítésének lehetősége az árforradalom viszonyai között — mint láttuk - a közép-kelet-európai országok mezőgazdaságát a piacra termelés fokozására serkentette. Ösztönzést nyújtott a mezőgazdasági árutermelés paraszti tendenciájának is, de főként az eddig kevésbé jelentős földesúri árukereskedelem és árutermelés előnyomulását mozdította elő. Az agrárfejlődés feudális földesúri irányzatának felülkerekedése viszont, a „második jobbágyság" létrejötte Közép-Kelet-Európa számos országában — szükségképpen hamarosan felszínre hozta saját súlyos belső ellentmondásait: a 17. század közepén-második felében már beleütközött azokba az objektív korlátokba, amelyeket termelési, árutermelési és exportlehetőségei elé önmaga emelt. Megmutatkozott ez a lengyelországi gabonakivitel kedvezőtlen alakulásában, ami részben a nyugat-európai piaci és árviszonyok, részben a lengyelországi termelés oldaláról lel magyarázatot. Az utóbbira vallanak az olyan adatok, amelyek szerint már az 1630—40-es években nemegyszer előfordult, hogy a Gdanskból kifutó holland hajóknak ballaszt maradt a fedélzetén: a gdanski gabonakínálat nem volt elegendő a nyugat-európai kereslethez képest.55 1650-1699 között azután a Szund-szoroson át5 6 nyugat felé szállított gabona átlagos évi st Davis, i. m. 1954,150. 5 S M. Bogucka: Handel baftycki a bilans handlowy Polski w pierwszej polowie XVII wieku. Przegljd Historyczny, LIX, 2,1968. 248-251. 56 A Szund-vámjegyzékek nagyszabású feldolgozása: A. E. Christensen: Dutch Trade to the Baltic around 1600. Studies in the Sound Toll Registers and Dutch Shipping Records. Copenhagen-The Hague, 1941. - A kútfő jelentőségéről és hiányairól: P. Jeannin: Les comptes du Sund comme source pour la construction d'indices généraux de l'activité économique en Europe (XVIe-XVIIIe siècle), Revue Historique, CCXXXI, 1964. 92-95, 313.
