Századok – 1982
Figyelő - Szarka László: A századelő (1900–1918) a hetvenes évek szlovák történetírásában 356/II
368 FIGYELŐ Szarka László A SZÁZADELŐ (1900-1918) A HETVENES ÉVEK SZLOVÁK TÖRTÉNETÍRÁSÁBAN Három ok miatt is fontosnak tartjuk, hogy legalább vázlatosan és néhány szempontot kiragadva megpróbáljuk áttekinteni a dualista monarchia felbomlásának korát vizsgáló űjabb szlovák kutatásokat. Egyrészt, mert a minden vonatkozásban előtérbe helyezett legújabbkori munkálatok mellett ezek alkotják a hetvenes évek szlovákiai történetírásának legproduktívabb részét, másrészt pedig, mert Szlovákia története 3. kötetének (1900-1918) közvetlen előmunkálatait jelentik.1 Mindenekelőtt persze azért - és ezt a két évtized külön kötetben tárgyalása aláhúzza —, mert a vizsgált korszak a szlpvák történelemnek, a csehszlovák állam létrejöttének, egyúttal a magyar—szlovák kapcsolatok alakulásának is kulcsfontosságú szakasza. Ez utóbbi tény mindkét oldalon, a magyar és szlovák történetírásban megfelelőképpen tudatosítottnak tűnik. Szlovák vonatkozásban erre enged következtetni Michal Potemrámk és Ladislav Tajtáknak a szlovákiai történészek hetedik kongresszusán a századelő újabb szlovák historiográfiáját értékelő beszámolója, amely a még megoldásra váró feladatok elvégzését „a szomszédos nemzetek, elsősorban a magyarok történetírásával való lépéstartás és konfrontáció lehetőségének érdekében is szükségesnek" tartotta.2 Az állandó konfrontáció jegyében a szlovák történészek rendszeres figyelemmel követik a magyar nemzetiségtörténeti kutatásokat: Katus László, Kemény G. Gábor, Kovács Endre s mások munkáit teijedelmes recenziókban elemezték.3 Ennek a figyelemnek voltak megnyilvánulásai M. Potemrának a SzlTA Történettudományi Intézete folyóiratában (1979. évi 2. és 3. számaiban) a Magyarország története 6. és 7. kötetéről megjelent, sok vitára alkalmat adó bírálatai, amelyek néhány éles kitételükkel együtt kézzelfoghatóan bizonyítják a dualizmus korának vonatkozásában a két történetírás közt meglévő értékelésbeli különbségeket.4 'Szlovákia történetének I. és II. kötete még a hatvanas években megjelent: Dejiny Slovenska I—II. Bratislava 1961, 1968. A szlovák történetírásban sem általánosan használt 1900-as periódushatár a polgári szlovák politika reaktivizálódásának évét jelzi. 1 Ladislav Tajták-Michal Potemra: Slovenská historiográfia obdobia zvyseného národnostného utlaku, Historicky casopis (HC) 1976/1-2 sz. 166. 'Kemény G. Gábor forráskiadványáról, Katus László: Über die wirtschaflichen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitätenfrage in Ungarn vor dem ersten Weltkrieg c. tanulmányáról írt Jozef Karpat: Pramene к národnostnej otázke v Uhorsku, HC 1973/2 sz. 269-300. - Kovács Endre: Szemben a történelemmel с. tanulmánygyűjteményét ismertette Michal Potemra. HÍ 1978/2 sz. 288-295. stb. 4Michal Potemra, HC 1979/2 sz. 280-285. - Vő., HC 1980/3 sz. 429-435. A recenzens meglehetó'sen kíméletlenül, számos esetben a szöveget félreértve, részleteket kiragadva marasztalja el a két kötetet. Mindkét kötetnél kifogásolja a szintézis alapelvét, nevezetesen azt, hogy az a mindenkori
