Századok – 1982
Vita - Mérei Gyula: Megjegyzések Tolnai Györgynek a Magyarország története V. kötete ipartörténeti fejezetéhez kapcsolódó hozzászólásához 343/II
VITA 343 1352. oldalán lévő jegyzet tagadja véleményemet, „hogy amennyiben az 1848-as szabadságharc nem bukik el, Magyarország a nyugat-európaihoz hasonló tőkés fejlődés útján haladhatott volna." A kérdés „csupán" az: ha győz a forradalom, ha kialakul a védvám, s ha továbbfejlődik a paraszti alapú textilmanufaktúra, amelyet a külföldi versenytől megvéd — miért nem lehetett volna Magyarországon olyan iparfejlődés, mint például Ausztriában, amelyet szintén a védővám tartott fenn a német textilipar versenyével szemben. A gyapjú, és a szövő-fonó paraszti eredetű bérmunkás jelenléte a manufaktúraiparban — ez együtt a tőke jelenléte (állandó- és változó tőkéé együtt). Mi akadályozza meg akkor, hogy e manufaktúrákban a tőke felhalmozódjon és ennek alapján gépesítve gyáriparrá alakuljon? Ez lenne a polgári forradalmi fejlődés útja Magyarországon is. Ha a gazdasági-társadalmi alap megvan — s mint látjuk ez a helyzet -, akkor a társadalmi és gazdasági fejlődés szükségszerűen biztosított. Az 1848 előtti Magyarország története csak akkor teljes, ha a kirobbanó forradalom távlatait is teljesnek mutatjuk be; hiszen még ekkor nem .jósolhatunk visszafelé" egy külföldi beavatkozást, ami leveri majd. S mivel a belső erők elégségesek voltak a polgári forradalom győzelméhez, így annak kitörése is szükségszerű volt. Tolnai György Mérei Gyula MEGJEGYZÉSEK TOLNAI GYÖRGYNEK A MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE V. KÖTETE IPARTÖRTÉNETI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HOZZÁSZÖLÁSÁHOZ Tolnai György hozzászólása két részből áll: személyes sérelmét panaszolóból és tárgyi-tartalmi vonatkozásúból. Tolnai Györgynek személyes sérelmét illető felháborodása jogos. A határidő sürgető kényszere miatt, ám ennek ellenére semmivel sem menthető kapkodásom folytán, hanyagul korrigáltam a kefelevonatot, amelynek az V. kötet 1352. oldaláról idézett jegyzetapparátus részéből, figyelmetlenségem következtében néhány lényeges szó kimaradt. A hivatkozott oldalon található hibás szöveg helyett a helyes a következő: „Tolnai György: A paraszti szövő- és fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon (1840-1849) . .. (Bp. 1964). с. állításainak tényszerű megerősítésére alkalmas levéltári anyagot nem hasznosító". . . stb. Mulasztásomért Tolnai Györgyöt megkövetem és ígérem, hogy az V. kötet új kiadásában ez a szöveg fog megjelenni. Annak igazolására, hogy nem szándékosan volt téves a jegyzetszöveg és az előzőkben említettek nem holmi kitalált, jól hangzó „mosakodást" jelentettek, már itt utalok Tolnai György munkája 92. oldalán a 22. jegyzetben olvashatókra, amelyekre később -más összefüggésben — még hivatkozom. 10*
