Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
A JUGOSZLÁV-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA (1918 1919) 333 vezethetne a jugoszlávok részéről, stratégiai célokból, további engedményekre vonatkozóan a tisztán német és magyar körzetek terhére, valamelyik oldalon. Ezért azt Jugoszláviából ki kell zárni." PRO F. O. 371. vol. 31-38, file 147786 No. 211325 323 1. Az eredeti angol nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása. V. sz. dokumentum Részlet a brit békedelegáció hivatalos javaslatából a Magyarország és a Szerb—Horvát— Szlovén Királyság közötti határra vonatkozóan. (1919. febr. 8.) „1. Javaslat. Javasoljuk, hogy a határ Jugoszlávia és Magyarország között vagy a Tisza menti Adától indulóan (vagy, ha a Bánát északnyugati sarkát inkább Szerbiának ítélik, mint Romániának, akkor a Maros menti Peijámostól indulóan), a Tisza mentén húzódjon lefelé Óbecséig, amely városnál elhagyná a Tiszát, és csaknem egyenesen nyugat felé haladva a Bácskán keresztül a Dunát Kiskőszegnél érné el, s azon Bácsfeketehegy és Zombor között haladna át. Javaslatunk, hogy a határ Kiskőszegtől a Duna mellett haladjon a Dráva torkolatáig és aztán a Dráva folyása mentén egészen addig a pontig, ahol a Mura beomlik. Onnan a Mura folyását kövesse, amíg az Radkersburgnál eléri a korábbi osztrák—magyar határt.2 5 2. Érvelés. I. Ami a Bánátot illeti, az a Szerbia és Románia közti döntésre tartozó ügy — és a magyarokat, akik az ott élő népek közül szám szerint csak negyedikek, nem lehet úgy tekinteni, hogy bármiféle igényük lehet annak további birtoklására ... Nem javasoljuk, hogy a Bánát északnyugati sarkát Magyarországnak ítéljék, bár a magyarok itt relatív többségben vannak. Az, hogy ez a sarok Szerbiához vagy Romániához kerül, a két ország közti vita eldöntésétől függ majd, de mindenesetre itt a Maros és következésképpen a Tisza kell, hogy képezze a határt a két ország egyike és Magyarország között. II. A Duna-Dráva-szög délszláv népessége e javaslatok szerint ne tartozzék a jugoszláv államhoz, mivel sem számuk, sem eloszlásuk nem indokolja ezt, és földrajzi és gazdasági okok erősen ez ellen szólnak. III. Ami a Bácska néven ismert térséget illeti, a Tisza és a Duna között, a javasolt határvonal nagyjából megfelel a nemzetiségi megoszlásnak, méltányosan figyelembe véve az ország vasúti és gazdasági kapcsolatait. IV. A Magyarország és a jugoszláv állam közti határnak a továbbiakban a Dráva és a Mura vonalát kell követnie, amely természetes földrajzi határ, és adekvátan képviseli a két nép etnikai megoszlását ..." EyreA.Crowe Harold Nicolson A. W. A. Leeper Az eredeti angol nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása. PRO FO. 608 vol. 5 file: 29/2/1 No. 1645 497-499 1. 2 5 Az amerikai javaslat szerint Magyarország déli határa az Arad - Perjámos - Nagyszentmiklós - Aranka Ada - Öbecse - Cservenka - Bezdán - Duna - Dráva - Mura vonalat követte volna. Az „Inquiry" tervezete: PRO FO. 608 vol. 173 No. 1343.
