Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
A JUGOSZLÁV-MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA (1918 1919) 331 ben szisztematikus német és magyar kolonizáció ment végbe, azért, hogy megszüntessék e nemzeti jellegét. A délszlávok mellett a Bácskában más szláv elem is van — körülbelül 28 ezer szlovák és rutén él itt. A szlovákok jól szervezettek és a hazafias munkában mindig teljes egyetértésben dolgoznak a szerbekkel. Baranya. Baranyában több mint 36 ezer szerb és horvát van, akik egybefüggően élnek a Dráva és Duna összefolyása által bezárt szögben. A szerbek görögkeleti ortodoxok, a horvátok római katolikus vallásúak. Medjumurje (A Mura és Dráva folyók között.) A Muraköz területe 735 négyzetkilométer és 90 357 lakója van, akik közül 82 829 horvát. Mindannyian római katolikusok és területük Horvátországgal határos. Megszakítatlan területi összefüggésben élnek a dél-magyarországi délszlávokkal. A Muraközt a múlt század közepén szakították el Horvátországtól és csatolták Magyarországhoz."2 4 A Jugoslovenski Odbor fejléces papírján, statisztikákkal, 5 térképpel. Az eredeti angol nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása. A Foreign Office illetékeseinek kézzel írt megjegyzései Lord Robert Cecil, X. 19.: „Ez egy figyelemre méltóan becsületes munka." A. W. A. Leeper, XI. 8.: „Erősen túlzott. Természetesen nincs délszláv többség sem Triesztben, sem a Bánátban." [Az angol eredetiben Jugo-Slav szerepel minden esetben, de mi itt a nálunk elfogadott délszláv kifejezést használjuk! AL) Található: London, Public Record Office, Foreign Office, 371 vol. 3137, file 147786 No. 174611. 115-118.1. II. sz. dokumentum A délszlávok etnográfiai hatáfai „ ... 5. A Bánátban, Bácskában és Baranyában a lakosság vegyes. A Bácskában van egy nagy magyar beékelt terület, a topolyai, amely Szabadka és Ókanizsa között dél felé nyúlik. Ez idegen lakosságú tömb, amelyre, magától értetődik, néprajzi szempontból nincs jogunk, de az egész vidéken nincs egyetlen nagyobb település sem, csak tanyák, melyek között szerbek is akadnak. Mivel ez a magyar nyelvsziget hosszan lenyúlik délre, akaratlanul is azon bácskai határunkon belülre kell kerülnie, amelyet majd kérni fogunk. Továbbá ugyanebből a szükségből kiindulva Magyarországnak kell meghagynunk a mi nemzetiségi szigeteinket a Marostól északra, a Duna mentén és minden valószínűség szerint a nagyszámú horvátot Zala és Pozsony között, az ún. korridorban. Ez legyen a kompenzáció a topolyai enklávéért. Népességi szempontból csak Dél-Baranyára van jogunk; Mohácstól a Dráváig húzott vonaltól délre vagyunk többségben a magyarokkal szemben. S ha szükségből magunkhoz csatoljuk azt a kisszámú magyart Baranyának abban a részében, kompenzációként hagyjuk a magyar állam keretein belül nemzetiségi szigeteinket Pécstől délre." A párizsi jugoszláv békedelegáció anyagához tartozó térképhez készített magyarázó szöveg. Az eredeti szerb nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása. Arhiv JAZU, Zágráb Archiva dr. Trumbica (A Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia Levéltára, Trumbic-hagyaték) 86/41. 2 4 A Muraköz a középkortól Magyarország része volt, Zala megye egyik járása. Csak 1849-től 1860-ig tartozott Horvátországhoz.
