Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A GYARMATI ALGÉRIÁBAN 317 Az arab nyelv és kultúra művelése szinte a specialisták privilégiumává vált, terjesztésére a francia gyarmatosítók nem fordítottak gondot, sőt az antikolonialista harc fellendülésekor határozottan akadályozták. A nemzeti nyelv és kultúra terjesztésének központjaivá a mecsetek és az algériaiak által alapított vallási jellegű szabad iskolák (medersas) váltak. Legaktívabb propagálói a tuniszi Zituana és a kairói Al-Azhar egyetemen végzett ulemák (a muzulmán hit tudósai) voltak. Tevékenységük jelentős mértékben járult hozzá a tömegek nemzeti érzésének felkeltéséhez és a nemzeti mozgalom fellendítéséhez.5 1 A közbülső rétegeken belül Algériában a legnagyobb számú csoportot a kereskedelemben, ügynökségekben, s a közhivatalokban foglalkoztatottak alkották: számuk 1936-ban 82 ezer volt.5 2 A közbülső rétegek e csoportjának tagjai foglalkozásukból eredően a társadalom valamennyi rétegével kapcsolatba kerültek, tapasztalatból érzékelték a gyarmati társadalom ellentmondásait. Mondhatjuk, nyitottabbak voltak, mint az értelmiségiek. Közülük politikailag különösen aktívak voltak a közszolgáltatásban (posta, közlekedés) alkalmazottak, akik a szervezett dolgozók derékhadát alkották. A kistulajdonosok száma csekély volt: 1936-ban 3641.5 3 Helyzetük rendkívül nehéznek mondható, európai versenytársaikkal és a francia árukkal nehezen állták a versenyt. Életviszonyaik nem nagyon különböztek alkalmazottaikétól. Az állandó lesüllyedés veszélye fenyegette őket. Ingatag helyzetük hol heves nacionalizmusra, hol visszahúzódásra ösztönözte őket. A közbülső rétegek nagyon heterogén összetételéből eredően a társadalom minden rétegével kapcsolatban álltak. Vallási, törzsi és egyéb szálak fűzték a parasztsághoz és a munkássághoz, amelytől műveltsége, a politikai felépítményben elfoglalt helye (közhivatalnokok) és kistulajdonosi mivolta el is távolította. Életszínvonalukban nagy különbség nem volt, valamennyien szüntelenül anyagi gondokkal küszködtek. Az algériai tisztviselők, alkalmazottak 30%-kal kevesebb bért kaptak, mint európai társaik. Indoklás: az európaiak magasabb életszínvonalhoz szoktak. A gyarmati rendszer politikai, gazdasági elnyomásával elzárta előlük a felemelkedés útját. A lesüllyedés nem jelentette szükségszerűen a proletárrá válást, hanem sokszor a teljes deklasszálódást, zuhanást a lumpenproletariátusba. Az egész réteg alkalmas volt valamennyi ideológiai irányzat befogadására, rendszerint azonban magas műveltségi színvonalából eredően az értelmiség álláspontja, befolyása vált döntővé. A közbülső rétegek — azon belül különösen a városi kistulajdonosok — felemelkedése, helyzetük stabilizálása, a 30-as évektől egyre nehezebbé vált, mert az európai lakosság körében végbemenő strukturális változások akadályozták azt. Az európai lakosság többsége az első világháború előtt még vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. Városba költözésük az első világháború után felgyorsult, földjüket eladták, és más fogalalkozást választottak. A városba költözés oka a földbirtokok koncentrációja, a föld árának növekedése, az állami ingyenföldek adományozásának csökkenése, majd megszűnése volt. A gazdasági világválság idején szintén sokan költöztek 51 A. Merad: Le réformisme musulman en Algérie de 1925 a 1940. Paris - La Haye, 1967. 5 2 Annuaire statistique de l'Algérie. 1936. Alger, 1947. 26. 53 Uo.
