Századok – 1982
Közlemények - J. Nagy László: Gazdaság és társadalom a gyarmati Algériában 301/II
312 J. NAGY LÄSZLÖ váljon az európai telepesekkel szemben. A mohamedán jogállásból eredő kapitalizálódását gátló tényezőket (elsősorban az örökösödési jogot) úgy küszöbölte ki, hogy kérte földbirtokának a francia jogrendszer hatálya alá helyezését. Ezzel az igénnyel az 1920-as évek második felétől a telepesek nagy meglepetésére egyre többen fordultak a gyarmati hatóságokhoz.3 7 Ezt az algériai mezőgazdaságban kibontakozó tőkefelhalmozási folyamatot nevezi A. Benachuhon algériai gazdaságtörténész „kulákosodási folyamatnak" (processus de Koulakisation).3 8 A földbirtokos burzsoá réteg törekedett megszabadulni a prekapitalista maradványoktól, de továbbfejlődését és növekedését akadályozták az algériai, és főként az európai nagybirtokosok, akik a földbirtok jelentős része fölött rendelkeztek. Ez a helyzet tette ezt a réteget politikailag különösen aktívvá az algériai parasztságon belül. Fejlődésének fő akadályát az idegen hódítókban látta, ezért lesz az antikolonialista nacionalizmus társadalmi bázisának egyik összetevője. A burzsoázia másik összetevője a kereskedő burzsoázia volt. E réteg számszerűségében nem jelentős. 1932-ben pl. az algériaiak által alapított kereskedő-társaságoknak mindössze 119 tagja volt, szemben a 2446 tagot számláló európai társaságokéval.3 9 A gazdasági szerkezetben elfoglalt különleges szerep — az elosztás területén — azonban megnövelte súlyát. E réteg különösen a gazdaságilag nehéz időszakban (válság, háború) erősödött meg. így különösen a második világháború idején, amikor a szinte tragikus élelmiszerhiány, a feketepiac burjánzását kihasználva, korábbi kapcsolataira építve szinte újjászületett.4 0 E megerősödött kereskedő burzsoázia ebben az időszakban (1944-ben) alapítja az első export-import vállalatot. Ipari burzsoázia Algériában nem létezett, mivel a gyakran idényjellegű, illetve javító szolgálatot ellátó ipari tevékenység csupán a bérmunkást alig foglalkoztató kézműves- és kisiparra korlátozódott. E réteg inkább volt a kispolgárság alkotó eleme, semmint a burzsoáziáé. Pénztőkés réteg szintén nem alakult ki a gyarmatokon. A finánctőkések csoportját kizárólag algériai és franciaországi európaiak alkották. A bankok azonban nem szüntették meg az uzsoratőkét, amely prekapitalista maradványként a ki nem teljesedett tőkés viszonyok között a vidéken továbbra is a hitelnyújtás uralkodó formája marad. Az algériai burzsoázia különböző rétegeit vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a burzsoá fejlettségnek különböző szintjére jutottak el. Leginkább az 50—100 hektáros falusi burzsoázia és a kereskedő burzsoázia szakad el a prekapitalista társadalmi viszonyoktól, de éppen ezért őt akadályozta leginkább továbbfejlődésében a gyarmati rendszer, és ezért fogalmazott meg vagy támogatott nacionalista politikai célkitűzéseket. Véleményünk szerint az algériai burzsoáziának e két rétege együttesen tekinthető nemzeti burzsoáziának. A kollaboráns nagy földbirtokos burzsoázia a hameszek révén és részben mint uzsoratőkés, még erősen kötődött a kapitalizmus előtti társadalmi viszonyokhoz, az újjal, a kolonializmussal, s annak politikai hatalmával pedig jól együttműködött. 3 nJ.-L. Vincq: Propriété et capitalisme dans l'Algérie coloniale. RA. 1977. 3. sz. 534. 3'A Benachinhou: Accumulation du capital et évolution du matériel de la paysannerie en Algérie de 1880 à 1967. RA. 1976. 2. sz. 281. ''Annuaire statistique de l'Algérie. 1932. Alger, 1933. 184. *°A. Berque: La Bourgeoisie algérienne. Hesperis XXXV. t. 1948. 26.
