Századok – 1982

Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II

288 KOROM MIHÁLY A debreceni ülésszak 230 képviselőjének összetétele politikai párthoz való tartozás szempontból: 1. MKP tagja 90 fő 39,13% 2. FKP tagja 56 fő 24,35% 3. SZDP tagja 43 fő 18,69% 4. NPP tagja 16 fő 6,96% 5. PDP tagja 13 fő 5,65% 6. pártonkívüli 12 fő 5,22% összesen 230 fő 100.00% Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele és jellege megfelelt a MNFF összetételének és jellegének: a munkásság, a parasztság, a haladó értelmiség, a kispolgárság és németellenes, illetőleg a hitleristákkal szakító demokratikus szövetségét megtestesítő népképviselet volt. A 230 nemzetgyűlési képviselő foglalkozási összetétele az INgy. EB személyi adatfelvételi listája alapján a következő volt: 1. ipari munkás és iparossegéd 43 19% kereken 2. szegényparaszt, földmunkás és földművelő 39 17% " 3. értelmiségi (szabadfogl., pedagógus tanár) 51 22% " 4. alkalmazott, egyéb fizetésből, bérből élő 11 5% " 5. iparos, kereskedő és önálló ipari vállaik. 35 15%" 6. gazdálkodó (közép- és gazdagparaszt, önálló mezőgazdasági vállaik., középbirtokos) 37 16% " 7. egyéb (pap, katonatiszt stb.) 14 6% " összesen 230 100% A fenti foglalkozási (kis megszorításokkal társadalmi hovatartozási) adatok, ha nem is egészen pontosak; mégis igen sokat mondanak az INgy. képviselőiről. Az egyes foglalkozási vagy társadalmi csoportok igen nehezen választhatók el egymástól a rendkívüli idők érthetően nem egészen pontos, illetve azonos értelmezések szerinti adatbemondásai miatt. Pl. a földművesek között középparasztok is akadnak, az iparosok és kereskedők nagy többsége ugyancsak önálló kismester, mégis közöttük található néhány ipari vállalkozó is. Még nagyobb a kizsákmányolóknak számítók aránya a hatodik csoportban, ahol a feltüntetetteken túl néhány földbirtokkal rendelkező értelmiségi is van. A 3. és 4. rovatban is, de főleg a 7-ben található a Horthy-rendszer volt kádereinek nem lebecsülhető csoportja, akik közül viszont jó páran földbirtokkal vagy tőkeérdekeltséggel is rendelkeznek. Mindezek ellenére azonban látható, hogy a képviselők óriási többsége a nemzet dolgozó osztályaihoz vagy rétegeihez tartozott. Azon belül is, az értelmiség egy részét is számítva, a képviselők kétötöde számítható a kizsákmányoltakhoz! Arányuk ugyan nem érte el a nemzeten belüli részesedésüket, de minden korábbi magyar parlamenthez képest óriási mennyiségi és egyben minőségi változást jelent ez is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a küldöttek kereken egyötöde az országmentés és a demokratikus átalakulás élére álló osztály, a munkásosztály soraiból való volt. Vagyis az INgy. elsősorban a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség demokratikus hatalmát testesítette meg!