Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
286 KOROM MIHÁLY Az 1944. decemberi rendkívüli nemzetgyűlési választások alulról jövő helyi kiinduló pontú vizsgálatát azzal fejezzük be, hogy hivatalosan igen, de formailag a nemzetgyűlés megalakulásával nem értek véget a Debrecenbe küldendő további képviselők megválasztására és azok elfogadtatására irányuló kísérletek az egyes városok, vidékek részéről. Pl.: a karcagi NB már 1944. december 23-án választ pótlólag egy képviselőt. 1945. január 3-án a jánoshalmi NB a járásban egy MKP és egy FKP-i tagot választottak meg, akiket január 7-én a MNFF nagygyűlése is jóváhagyott.129 Gyöngyösön ugyancsak a NB 1944. január 9-én megbízta két tagját - köztük Szurdi Istvánt —, hogy a város képviselői legyenek Debrecenben.13 0 Március 3-án a kalocsai NB fordult levéllel a Nemzetgyűlés elnökéhez, hogy a városnak és a járásnak l-l képviselő megválasztását engedélyezze.1 3 1 A kunszentmiklósi NB pedig március 30-án 10 személynek állított ki megbízólevelet azzal, hogy a választókerület 13 községét képviseljék a nemzetgyűlésben.13 2 Képviselői helyek utólagos biztosítása érdekében még pártok is fordultak a Nemzetgyűlés elnökéhez. Pl. a bátyai FKP szervezet április 9-én, a makói FKP szervezete a NB támogatásával május 15-én levélben kérte, hogy felsorolt tagjait nemzetgyűlési képviselőnek ismerjék el.133 Ezek az utólagos mandátumszerzési kísérletek azonban nem jártak sikerrel. Ugyanis a Nemzetgyűlés elnöksége és a kormány egyöntetűen stabilitásra törekedett, és nem támogathatta a folytonos változást jelentő képviselői kiegészítésekre vonatkozó igényeket. A Nemzetgyűlés által Debrecenben elfogadott és jóváhagyott végleges képviselői létszám azonban — mint az az előzőekből ismeretes — nem azonos a megválasztott 233 fővel. így e számnak csak a választás vizsgálata és a megválasztott képviselők összetétele szempontjából volt jelentősége. A végleges képviselői létszám Debrecenben 230 lett, mert — mint láttuk - két megválasztott FKP és 1 NPP-i küldött nem ment el Debrecenbe. így nem is érvényesíthették a mandátumaikat. Ez viszont saját hibából rontotta a FKP és a NPP képviselőinek az arányszámát. Ezért nem hagyhatók figyelmen kívül e tények. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszakának tehát 230 képviselője volt. Miután a Nemzetgyűlés oldaláról nézve ez az adat a lényeges, ezért a 230 képviselő összetételét is bemutatjuk az alábbiakban.13 4 ,l'PI Arch. 253. f. 1/1 és 274-16/119. 130 Sorsforduló ... I. dok. I. köt. 480. 131 PI Arch. 274-16/119. 13 2 Ol Irattára. MN. Vegyes anyagok. 1945. és így kezdődött . . . i. dok. 265 -266. 1 33 Uo. és Minisztertanács Titkársága Irattára. Miniszterelnökség 1945. 27. köt. 134 A 230 képviselőről készült ugyan még 1944-ben egy, majd ennek felhasználásával az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplójához 1945-ben még egy kimutatás. Az első megjelent : Paál-Radó: A debreceni... i. m. 17-24. a második Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 173-180. mellékletként. Ezek a kimutatások azonban nagyon pontatlanok. Magukon viselik a fogalmak értelmezésének akkori kezdetlegességeit, mert az adatfelvételi lapok kérdéseit különféleképpen értelmezték és válaszolták meg a küldöttek. Mindezt az első munka a 17-18. oldalain keserűen be is ismeri. A pontatlanságok és tévedések egy jelentős része azonban átment a Nemzetgyűlés Naplója mellékletébe is. A legkirívóbb probléma e kimutatásokban - ami miatt csak fenntartásokkal lehet igényesebb munkánál rájuk támaszkodni - az, hogy keveredik bennük egymással igen zavaróan a képviselőket küldő szervezetek és az illető képviselő ettől sokszor eltérő politikai pártállása. S miután az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe nemcsak a demokratikus politikai pártok, hanem társadalmi, gazdasági, kulturális, sőt helyi önkormányzati szervezetek és a különböző társadalmi, foglalkozási rétegek is küldhettek követeket, s azoknak több mint egy negyede éppen ezeknek, nem pedig a politikai pártoknak a küldötte volt, ezért
