Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
282 KOROM MIHÁLY Ezen a területen, ahogyan az Ideiglenes Nemzetgyűlés szervezői, majd vezetői is számolták, viszont csak egy millió 80 ezer embernek volt 1930-ban választójoga.124 Tehát a rendkívüli helyzet és viszonyok ellenére is - ha a célt, a nemzeti összefogást, a MNFF-ot, a népi szerveket, a NB-okat, a demokratikus pártokat és programjaikat nem is hasonlíthatjuk össze a reakciós Horthy-időszakkal — még a számszerűségben sem billen a mérleg a békés körülmények közötti horthysta választások javára! A másik oldalon, nemzetközi vonatkozásban pedig az 1944. decemberi magyar rendkívüli nemzetgyűlési választás - mivel segítségével jött létre az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány — megfelelő demokratikus megbízatású kiindulást biztosított. A De Gaulle szervezte és vezette francia Tanácskozó Testület, vagy a Lengyel Nemzeti Tanács ugyancsak az ideiglenes parlament szerepét töltötték be a háború végén, s szintén nem jogfolytonosságot, hanem új hatalmat teremtő szervek voltak, de nem választás útján hozták létre őket, hanem csak az antifasiszta pártok és szervezetek tagjaiból egyszerűen kijelöléssel, illetve felükől történt kinevezéssel. Előbb a magyar kommunisták is ezt a formát, utat gondolták követni! De mivel Magyarországon összeomlott a régi, a szövetséges nagyhatalmakkal ellenséges államgépezet, ahhoz, hogy valamennyi nagyhatalom elismerjen egy ideiglenes új magyar hatalmi szervet, és az az országban is sikeresebben tevékenykedhessen — a demokratikus hagyhatalmak, elsősorban a Szovjetunió —, szükségesnek látják, hogy legalább a lehetséges mértékig és formában választások útján hozzák létre az új hatalom jogforrását, az Ideiglenes Nemzetgyűlést. Az ilyen értelmű célt és követelményt az 1944-es decemberi rendkívüli választások elérték és teljesítették is hazánkban. A megválasztott képviselők december 19-én, illetve zömmel 20-án a Vörös Hadsereg által rendelkezésre bocsátott közlekedési eszközökkel jutottak el Debrecenbe. A fontosabb útvonalak a következők voltak: Pécsről, Makóról és Kiskundorozsmáról előbb összegyűltek a küldöttek Szegeden, majd miután minden irányból „saját" kocsival érkeztek, a Szegeden levőkkel együtt már egész teherautó-konvojt alkotva, december 20-án kora reggel indultak útnak Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd érintésével. Ezeken a helyeken felszedték az ottani és a környékről összegyűjtött küldötteket is, és Szolnokon átkelve a Tiszán haladtak Debrecenbe.12 5 Egy másik csoport Hódmezővásárhelyről indult ki, s először Szentesre érkezett. Ide Csongrádról a Tiszán vert szükséghídon hozták át a 4 küldöttet, és velük kiegészülve haladtak Szarvas, Endrőd és Gyoma érintésével Debrecenbe. E csoport szervezőinek már személykocsi is állt rendelkezésükre egy teherautó mellett.126 Orosházáról és Gyuláról indult ki az a konvoj, amely Békéscsabán gyülekezve Békésen keresztül jutott a leendő ideiglenes magyar fővárosba. Jászberény, Szolnok és Debrecen volt egy következő útvonal. Északról Egerből indult vissza a miskolci és diósgyőri küldötteket felvéve egy teherautó. Szabolcsból, Nyíregyházáról követlenül jött egy csoport Debrecenbe, Vásárosnaményból pedig Mátészalkán keresztül egy másik kocsival hozták a küldötteket. Hajdú és Bihar megyékben, lévén már közeliek a helységek, nem 124 OI Irattára. Pol. biz. jkv. 1945-1949. 12 5 Ld. Gergely Lajos pécsi, Vörös Vince Pécs melletti, bakonyi, Gyólai István szegedi és Szabó János makói, volt nemzetgyűlési képviseló'k visszaemlékezését. MR. Arch. D/2300/7. 1 2 6 Dadi Imre és Erdei Mihály volt ideiglenes nemzetgyűlési küldöttek közlése.
