Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 277 megalakítják a Kiskunfélegyházi NB-ot, mint a MNFF helyi szervét,..." majd ezt követően a 3 párt l-l tagját jelölték küldöttnek.10 4 A NB határozatának megfelelően a lakosságot dobszó útján értesítették a 19-én tartandó választói nagygyűlésről, amelyre a város közgyűlési termében került sor „600—700 főnyi választói közönség" jelenlétében. A gyűlésen egyhangúlag jóváhagyták a NB jelöltjeit, és kiállították itt is, mint Kecskeméten a NB elnökének - aki egyben a választói gyűlés elnöke is volt — jegyzőkönyvvezetőjének és az EB két meghatalmazottjának az aláírásával ellátott megbízói leveleket.10 5 így tehát az akkori Pest vármegyében 6 helyen lefolytatott ideiglenes nemzetgyűlési választások során összesen megválasztottak 20 képviselőt, akik közül 6-ot az MKP, 5-öt az SZDP, 5-öt a FKP és egyet a szakszervezet küldött, valamint 3 pártonkívüli volt. Az ország északi részén a tervezett 5 város helyett csak 3-ban lehetett végül is küldöttválasztásokat tartani az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Sátoraljaújhely még december közepén is megközelíthetetlen volt. Ezért e várost a központi küldöttek megbízóleveleiben már nem is tüntették fel. Viszont Gyöngyös az ËB küldötteinek december 14-én kelt és általunk már idézett megbízólevelében még szerepelt. Ebből arra lehet következtetni, hogy valószínűleg csak Miskolcon vagy csak Egerben derült ki, hogy a Mátrában levő frontnak Gyöngyöshöz közelsége lehetetlenné teszi a választásoknak, népgyűléseknek a megtartását. Dr. Juhász Géza, az ide küldött egyik INgy. EB-i megbízott már idézett visszaemlékezése bizonyos tájékoztatást ad e kérdés lehetséges eldőlésének a helyére vonatkozóan. „Miskolcon mentünk egyenesen a szovjet parancsnokságra, ott tájékoztatott bennünket egy tábornok, és ő adta meg, hogy hová menjünk." Ennek az alapján feltételezhető, hogy nemcsak a frontparancsnokság, hanem az egyes hadseregek vezetése is igen aktívan segítette a magyar ideiglenes nemzetgyűlési választásokat. Miskolcra a dr. Juhász Gézából és Farkas Mihályból álló központi megbízotti csoport 15-én érkezett meg. Ők is azonnal a helyi NB létrehozásának fogtak, mint a Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen és környékére kiküldött EB-i megbízottak. A helyi NB-ot, a MNFF akcióprogramját is elfogadva, december 16-án létre is hozták Miskolcon. A NB-ot létrehozó értekezlet egyben döntött arról, hogy a partizánharccal nagy érdemeket szerzett Miskolc és Borsod vidék számára eredetileg tervezett 10-ről 12-re felemelt képviselői helyekre 2 MKP, 2 FKP, 2 szakszervezeti, 2 Mokán-szervezeti, 1 SZDP, 1 PDP, 1 haladó értelmiségi jelöltet állítsanak, és a még harcoló Nógrádi Sándor partizánparancsnokot is jelöljék. Továbbá határozott a bizottság arról is, hogy a „Miskolc és Borsod vármegyét képviselő" 12 küldöttet 17-én népgyűlésen fogják megválasztani.106 A december 17-i miskolci népgyűlésen előbb a MNFF akcióprogramját olvasták fel, amelyet a közönség nagy lelkesedéssel fogadott el, a helyi NB programjaként is, majd 104 A Nemzeti Bizottság alakuló ülésének jegyzó'könyve. Megjelent: így kezdó'dött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944-1945. évi történetéhez, összeállította, bevezetéssel ellátta Bálintné Mikes Katalin, Szabó Gábor. Kiadja A Bács-Kiskun megyei Tanács VB. Műveló'désügyi Osztálya. Kecskemét (1972) 471. I05 Uo. 471-472. A választói gyűlés jegyzökönyve, amely egyben a megválasztott képviseló'k megbízólevele is volt. 106 A Miskolci Nemzeti Bizottság 1944. XII. 16-i alakuló ülésének jegyzó'könyve. Megjelent: Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után. Miskolc, 1970. (összeállította: Beránné Nemes Éva és Román János). 51-57. 6 Századok 1982/2
