Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 273 baloldali erők a megye többi városához hasonlóan teljesen kezükbe vették a helység politikai és közigazgatási irányítását! Végül is az egész Csongrád vármegyében 5 helyen választottak képviselőket a nemzetgyűlésbe. Mégpedig összesen 53-at, akik az általuk képviselt szervezetek szerint az alábbi összetételűek voltak; MKP 17, FKP 12, SZDP 8, szakszervezet 6, PDP 3, NPP 4 és pártonkívüli 3 képviselő. Párttagságuk szerint pedig: MKP tag 21, SZDP 11, FKP 12, NPP 4, PDP 4 és pártonkívüli 1. Csongrád városhoz hasonlóan zajlott le a küldöttek megválasztása Szolnok megye Duna-Tisza-közi két városában is, Szolnokon és Jászberényben. Az egyik központi megbízott is ugyanaz a személy, Keresztes Mihály volt. Szolnokon a már működő 3 párt, az MKP, az SZDP, a FKP és a szakszervezet „pártközi értekezlete" megállapodott a központi küldött jelenlétében és tájékoztatása hatására abban, hogy a városnak jutott 4 képviselői helyre mindegyik szervezet l-l tagját javasolja. Az így kialakított listát népgyűlés hagyta jóvá, és a város küldöttei 19-én már el is utaztak a nemzetgyűlés leendő székhelyére.8 9 A város NB-át itt is a képviselők Debrecenből való visszaérkezése után, december 31-én hozták létre a fenti pártok, illetve a szakszervezet.9 0 A november közepén felszabadult Jászberényben december közepéig valamennyi pártnak csak a vezető magva állt össze, tagtoborzás a front közelsége miatt még nem indulhatott meg. A volt illegális tagokból létrejött MKP-szervezet ugyan kislétszámú volt még, de mégis a leghatékonyabb politikai testületét jelentette a napokban a városnak. Erre a helyzetre vonatkozóan írta az EB központi küldötte; „a legtöbb helyen a kommunista pártszervezeten kívül nem működött más politikai párt. Ezeken a helyeken sem hagytuk azonban, hogy a képviselőket szűk körben jelöljék, hanem összehívtuk azokat az embereket, akik egyik vagy másik politikai pártnak voltak a hívei".9 1 így történt Jászberényben is. Az MKP-szervezet mellett az SZDP és a FKP politikáját követő vezető személyek jöttek össze pártközi értekezletre, és mivel más lehetőséget nem találtak, hogy a „Jászságnak adott" 1 képviselői helyre melyik párt jelöljön küldöttet, sorshúzással döntötték el. „Mi, a fent említett 3 párt (MKP, SZDP és FKP - K. M.) vezetői - írta a jászberényi MKP titkára 1945. február 18-i jelentésében —, más mód nem lévén, egymás között sorshúzás útján intéztük el az ügyet, és így jutott Baráth Endre, a Független Kisgazdapárt vezetője az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe."9 2 Ehhez azonban a polgári pártok híveit e városban még nagyon kellett biztatni, támogatni a kommunistáknak. Ugyanis még féltek, hogy visszajönnek a németek és a nyilasok. „A polgári demokratikus pártok hívei meglehetősen tartózkodtak a politikai aktivitástól — írta visszaemlékezésében a már idézett központi választási megbízott. — Erre jellemző példa Jászberény, ahol a Független Kisgazda Párt hívei a nekik járó képviselői helyet is a kommunista pártszervezeteknek akarták átadni. Természetesen ezt nem engedtük meg, amit a kisgazdapártiak nehezen tudtak megérteni."9 3 Ennek alapján 8 ' Dolgozók Lapja. I. évf. 3. sz. 1. „A MKP. szolnoki helyi csoportja" lapja, és Keresztes M. : Az első lépések . . . i. h. 46. 50 Uo. 4. Közli az 1944. december 31-re a Nemzeti Bizottság vonatkozó felhívásában. 91 Keresztes M. : Az első lépések . . . i. m. 48. "PI Aich. 274-16/119. '3 Keresztes M.: Az első lépések . . . i. m. 48.
