Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 271 amelybe ma itt önök 16 képviselőt választanak ezen az ünnepi díszközgyűlésen, az lesz a feladata, hogy az ideiglenes magyar kormányt megválassza."*0 A törvényhatósági bizottság közgyűlésén a NB határozati javaslatát annak elnöke teijesztette elő. Ez a határozati javaslat a nevek felsorolása mellett szöveges indoklást is tartalmazott az általános helyzetet, a fő teendőket és a megválasztottak visszahívhatóságát illetően. „A magyar nemzet megmaradása azon fordul meg - hangzik a határozat —, hogy lesz-e szabad, független, demokratikus Magyarország, ez pedig kettőn, a szövetséges nagy demokratikus államok, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagybritannia gyors végső győzelmén és a saját hitünkön, saját akaratunkon, saját harc-, munka- és áldozatkészségünkön." A továbbiakban a nemzeti feladatokat így kapcsolja össze a társadalmi feladatok elkerülhetetlen megvalósításával is: „ ... mi, hódmezővásárhelyi magyarok, Bercsényi népének maradékai, merünk halni a nemzeti függetlenség és társadalmi igazság jegyében újjászülető Magyarországért . . ." Végül pedig a küldötteknek demokratikus forradalmi módon a küldő szerv hatáskörében való további maradására vonatkozó határozat így szólt: „A képviselői megbízatást a törvényhatósági bizottság bármikor visszavonhatja, de csak abban az esetben, ha a képviselő haza- vagy nemzetellenes, avagy nyilvánvalóan összeférhetetlen magatartásával arra méltatlanná válnék."8 1 A NB határozati javaslatát a város önkormányzati szerve egyhangúlag fogadta el, s minden további nagygyűlés nélkül választotta meg meg a város 16 képviselőjét. A küldöttek összetétele visszatükrözi a baloldal határozott túlsúlyát Hódmezővásárhelyen, 7 MKP, 4 SZDP, 3 FKP-tag és 2 pártonkívülit választottak. Az utóbbiak között az egyik Vörös János vezérezredese volt, a másik pártonkívüli a város megbízott polgármestere, aki viszont rövidesen az SZDP-be lépett be.82 A szakszervezetek képviselőit a küldöttek között Vásárhelyen hiába keressük. Ez azzal magyarázható, hogy ugyan erős volt már ekkor is itt a szakszervezeti mozgalom, de azt, talán szociáldemokrata hatásra, mindeddig nem vonták be képviseleti szinten semmilyen szervezetbe. Nem volt szakszervezeti tag december végéig a „várostanácsban", a törvényhatósági bizottságban, a NB-ban, és ennek a helytelen „hagyománynak" a folytatásaként a képviselők közé sem került küldött. Ez a helyzet csak december 30-án változott meg, amikor Debrecenben kicserélve a tapasztalatokat, a vásárhelyi küldöttek rájöttek, hogy helytelen módszert alkalmaznak a városukban a szakszervezetekkel szemben. Ennek a felsimerésnek az eredményeként mind a törvényhatósági bizottságba, mind pedig a várostanácsba (20, illetve 2 tagot), majd a többi helyi bizottságba is beküldték a szakszervezetek képviselőit.8 3 Még két városban tartottak választásokat e napokban Csongrád megyében; Szentesen, a megye akkori székhelyén és Csongrádon. Mindkét városban azonos központi megbízottak végezték a munkát. Nagy Imre, az ideiglenes kormány későbbi földművelésügyi minisztere, és - saját visszaemlékezése szerint — Keresztes Mihály.8 4 Szentesen a már korábban megalakult NB-ra támaszkodva, míg Csongrádon annak hiányában csak 80 A törvényhatósági bizottság 1944. XII. 18-i ülésének jegyzőkönyve. Közli: Sorsforduló . . . i. dok. I. köt. 309-310. 81 Uo. 312-313. 82 Paál-Radó: A debreceni . . . 23-24. és Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója 173-180. 83 Uo. 375. 8 4 Dadi Imre és Erdei Mihály szentesi pártalapítók személyes közlései és Keresztes Mihály: Az első lépések .. . i. m. 46-48.
