Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 259 A nemzetgyűlési küldöttválasztásoknak már Debrecenben is, de általában valamennyi helyen, volt egy olyan, igen lényeges jellemzője, hogy azok az MKP szegedi akcióprogramja alapján folytak le, amelyet az MNFF elfogadott és magáévá tett. Vagyis, az egyes nagyobb helységek nemzeti bizottságai vagy már a választásokat megelőzően, mint Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen stb., vagy a választások alkalmával ismertetett akcióprogram alapján szabták meg céljaikat. Kisebb helységekben a választói népgyűlések szónokai csak előadásukban ismertették az akcióprogram főbb célkitűzéseit. Ez mindenesetre azt bizonyítja, hogy a küldöttek nemzetgyűlési megbízatása felölelte a függetlenségi és antifasiszta feladatok mellett az ország demokratikus átalakításának legfőbb tennivalóit is. Tehát a választások a feladatokat nem szűken, csak a háborúból való kilépést, az átállást és az antifasiszta küzdelem megindítását célzóan az új kormány létrehozásához hozzájáruló nagyhatalmak előírásai minimumának megfelelően folytak le, hanem az egész demokratikus átalakulást is felölelően! Nem járhatunk messze az igazságtól, ha azt a következtetést vonjuk le, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlést előkészítő választások célul tűzték ki a nemzetgyűlés számára a MKP, illetve a MNFF akcióprogramja teljes egészének a megvalósítását. Ez tehát már indításkor azt is jelentette, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés nemcsak egy ideiglenes kormányt teremtő szervezet, hanem annál sokkal több, az 1944. november 30-i program egészét magáénak valló parlament, amely a program megvalósítása során akár több, vagy többször átalakított ideiglenes kormányt választhat, illetve bízhat meg. így már az indulásnál, a célok megszabásánál is megtalálható az a különbség, amely a két szerv feladataiban, majd összetételében is megmutatkozott. A debreceni NB éppen a választás napjaiban készítette el a MNFF programjához kapcsolódó akcióprogramját, amelyet december 19-én nyilvánosságra is hozott. De sem ezt, sem a leendő kormánynak csak a minimális feladatokat felölelő programnyilatkozatát nem ismertették külön a választások során. Programdokumentumként e hetekben csak a szegedi akcióprogram forgott közkézen, amelyet e napokban több városban is kiadtak saját lapban, vagy terjesztettek debreceni kiadásban. Az 1944-es Hajdú vármegyében a Debrecenen kívül előre tervezett négy városban lefolytatandó választások helyett az erős helyi, demokratikus mozgalom követelményeinek eleget téve 6 helységben tartottak az EB megbízottai küldöttválasztást. Mégpedig Balmazújvároson, Hajdúhadházán, Hajdúböszörményben, Hajdúszoboszlón és terven kívül még Kábán, valamint Mikepércsen. Az első várost kivéve mindenhol a helyben már működő pártokból megalakított nemzeti bizottságok végezték a küldöttválasztást, mégpedig a módját tekintve lényegében úgy, mint Debrecenben. Hajdúszoboszlón december 18-án jött létre a NB, és még aznap egy SZDP- és egy FKP - tagot választott képviselőnek. Hajdúhadházon 17-én alakult meg a NB és ezt, valamint a küldöttnek megválasztott SZDP-tag nevét népgyűlésen hozták nyilvánosságra. Hajdúböszörményben is már 16-án létrehozták a pártok a NB-ot és egy MKP, egy FKP, valamint egy NPP tagot küldtek képviselőnek a nemzetgyűlésbe. Kábán 18-án, Mikepércsen viszont 20-án alakult meg a nemzeti bizottság, és mindkét helyről FKP-i képviselőt választottak meg. Sajátosan ment végbe a választás Balmazújvároson, ahol a már jóval korábban létrehozott Parasztok és Munkások Tanácsa választott meg egy NPP-i, egy MKP és egy, a „Demokratikus Ifjúsági Szövetség" által jelölt képviselőt. Itt ekkor még a demokratikus
