Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
256 KOROM MIHÁLY „Megbízó levél. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága megbízza dr. Juhász Géza urat, hogy Miskolc, Diósgyőr, Gyöngyös, Eger városokban megejtse az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldöttek választását, és a választott küldöttek megjelenését biztosítsa. 1944. december hó 14. napján. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága nevében dr. Vásáry István s.k. Miklós Béla s.k. Dr. Valentiny Ágoston s. k.2 6 Az 1944. decemberi ideiglenes nemzetgyűlési választások a népi demokratikus forradalmi átalakulás megindulásának egyik leglényegesebb bizonyítékai. A nép szélesebb tömegei aktivizálódásának mindmegannyi tanúságtevői. Ezért a továbbiakban a 12 megbízotti csoportnak, illetve a megyéknek megfelelően sorba vesszük az egyes fontosabb helyi választásokat. Az első konkrét választási tevékenység Debrecenben indult december 15-én a helyi Nemzeti Bizottság ülésén. Mégpedig azoknak a személyeknek a jelölésével és megválasztásával, akikről az előkészítés során központilag döntöttek, mint olyanokról, kiknek a lakóhely szerinti lletősége nem a már felszabadult területeken volt. A Budapestre vagy más helyre való horthysta politikusokról és katonatisztekről, valamint az emigrációból hazatért kommunistákról előre megállapodás történt, hogy melyik helyen, városban válasszák meg őket küldöttnek. Eszerint Miklós Bélát és Teleki Gézát Debrecenben, Vörös Jánost és Nagy Imrét Hódmezővásárhelyen, Gerő Ernőt és Révai Józsefet Szegeden, Gábor Józsefet Vásárosnaményban és Vas Zoltánt Pécsett tervezték küldöttnek megválasztani.2 7 Mellettük a kommunistáknak sikerült még négy, egyelőre még nem a felszabadult területen tartózkodó párttagot képviselőnek jelöltetni a különböző városokban. így Andics Erzsébetet Pécsett, Gergely Sándort és Nógrádi Sándort Miskolcon, valamint Rákosi Mátyást Szegeden.2 8 Egyéb pártonkívüli közéleti méltóságokat vagy egyházi személyeket városaik küldöttei között ajánlották képviselőnek javaslatba hozni. Más központi meghatározás sem névre, sem pártokra nem történt. Minden jelölést és választást a helyi erők döntöttek el mind a neveket, mind pedig a pártállásokat illetően. Ezért volt nagy jelentősége az egész választások során a helyi erőviszonyoknak. E megállapodás realizálásával indult meg a Debreceni Nemzeti Bizottság 15-i ülésén a választási munka. Itt Vásáry István az EB „megbízásából" javasolta a NB-nak, hogy „magasabb érdekek" figyelembevételével a városnak biztosított 22 képviselői helyről két helyre válassza meg nemzetgyűlési küldöttnek Dálnoki Miklós Bélát és gróf Teleki Gézát. A javaslat felett hosszan tartó, széles körű és éles vita bontakozott ki. A NB balszárnyán álló, elsősorban az NB ülésén most először megjelent 5 szakszervezeti tag és a szociáldemokraták képviselői - akik kevésbé értették meg a valamennyi antifasiszta erő összefogásának politikáját - ellenezték a Vásáry által javasoltakat, de különösen „a gróf" megválasztását. Végül a kommunisták érvelésére változtattak álláspontjukon.2 9 2 6 Dr. Juhász Géza 1964. augusztus 15-i visszaemlékezése. MR. A. D/2300/72. 21 Paál-Radó: A debreceni... 163-164. 28 PI Arch. 274-7/13. Révai József 1945. I. 7-i levele Rákosi Mátyásnak 29 Paál-Radó: A debreceni ... 163. és Varga Zoltán: Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése. III. Közlemény. Alföld, 1956. 3. szám. 67-68. Továbbá Szilágyi Miklós: A
