Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
244 ERÉNYI TIBOR lapról kaszára-kapára kapott, lázadó tömeg tekint ránk: Nagy Sándor grafikája. Csizmadia címlapon közölt versének címe: Forradalom. A 8 oldalas, 10 fillérért árusított kiadvány 5. oldalán közli Bresztovszky Ernő híres Internacionálé szövegét: „Fel, fel! Ti rabjai a földnek . . .", „Sz" szignóval Szabó Ervin Egy magyar „szocialista"' 1848-ban címmel, Birányi Ákos Köztársasági Kátéját méltatja, amelyet utópikus szocialista műnek minősít. „B" - azaz Bresztovszky Ernő Táncsicsról ír cikket, amelyet a nagy forradalmi demokrata arcképe díszít. W. Liebknecht közölt írásának címe: A forradalom meghalt, éljen a forradalom! „A körülmények csodálatos összetalálkozása folytán a márciusi forradalmak vége kezdete volt egy új forradalomnak, amely hasonlíthatatlanabbul nagyobb erőket rejtegetett magában az előbbivel szemben úgy rombolásra, mint építésre."178 Az Emléklapot a hatóságok lefoglalták „elejétől végig izgató" tartalma miatt. Azonban csak 57 példány tudtak elszállítani, a többi — a példányszámot nem ismerjük — addigra már elkelt.17 9 Az ugyancsak 1904-es, az előzőhöz hasonló terjedelemben megjelent, május elsejei emlékapot a szocializmust jelképező nőalak képe díszíti — grafikai megoldásban. Csizmadia verse és Nagy Sándor Majd akkor... c. rajza mellett találjuk B. E., (Bresztovszky Ernő) 8. 8. 8. c. cikkét a napi nyolcórás munkaidőért vívott küzdelem jelentőségéről. Naszódi (Nussbaum) Zsigmond A korzón c. tárcája a kirívó osztályellentéteket s egyben a mozgalom humanizmusát érzékelteti. Az úri hintókat szemlélő öreg munkás tekintete a járdán birkózó proletárgyermekekre téved: „Csak birkózzatok, legalább hozzászoktok. Egész életetek úgyis birkózás lesz: kenyérért, jogért, ember mivoltotok elismertetéséért."180 * Valóban a munkásság „ember mivoltának elismertetésé' volt a korabeli — lassanként már a 100 ezres példányszámot megközelítő, reális nemzetközi összehasonlításban is jelentős - magyar szocialista munkássajtó tevékenységének egyik vezérlő gondolata. De ennél többről is szó volt! Világosan kell látnunk, hogy közbülső periódus problémáit fejtegettük. A szocialista munkássajtó kialakulása hazánkban az 1900-at megelőző évtizedekben zajlott le, s ugyanez a szocialista munkássajtó 1904 után érte el fejlődésének egyik csúcspontját. 1900 és 1905 között fontos és sokáig időszerű elméleti és politikai kérdések vetődtek fel; a korábbi eredmények megszilárdultak, kibontakoztak a magyarországi szocialista munkássajtó maradandó jellemvonásai: szocialista elkötelezettség, közvetlen, direkt politizálás, a politikai aktivitás fejlesztésének szándéka, küzdelem a munkásság anyagi, politikai és kulturális helyzetének megjavításáért. Csupa olyan törekvés, amely munkásmozgalomtörténeti és sajtótörténeti szempontból egyaránt a jövőt szolgálta. S végezetül még egy kérdés: mikor járunk el pontosan: ha szocialista sajtóról, munkássajtóról, vagy szocialista munkássajtóról beszélünk. Az utóbbi esetben fejezzük ki talán magunkat pontosabban, de végeredményben ezúttal nem jelentős a kérdés. Munkássajtó ugyanis a korabeli Magyarországon csak szocialista sajtóként létezett. Olyan sajtóként, amely — habár különböző formákban — a korabeli szocializmus, a szociáldemokrácia eszméit szolgálta. Részesévé válva ezzel a magyar történelem alakításának. 17 8 Március Budapest, 1904. Népszava Könyvkereskedés 7. 1 "Népszava, 1905. március 5. A hajsza, továbbáMucsiFerenc: i. m. 26-27. 1 80 1904. Május 1-je. Budapest, 1904. Népszava Könyvkereskedés 8.
