Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
MAGYARORSZÁGI MUNKÄSSAJTÖ 1900-1905 237 A lap 1902 őszén önálló vámterületet és „országunk teljes politikai függetlenségét" követeli, mert ennek iparfejlesztő hatása jótékonyan hatna ki a munkásság helyzetére.141 1903. december 1-i számának Irodalom rovatában tudatja a szerkesztőség, hogy Kautsky „neves német szocialista író" Marx gazdasági tanai c. munkája. Garami Ernő fordításában, megjelent. Ez a közlés már előzménye a fordulatnak: az 1904. január 1-i szám Pártálláspontunk c. — valószínűleg Farkas István szerkesztő és szakszervezeti vezető tollából származó — vezércikke közli, hogy az 1903. december 26-i cipészmunkás-gyűlésen „a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz és annak szaktanácsához való csatlakozás kimondatott". A lap ezután már nem a mezőfista Szabad Szó, hanem a Népszava támogatására hívja fel a munkásokat, és némileg radikálisabb hangra vált át. A korábbiaknál egyértelműbben foglal állást a sztrájkok mellett, és kikel a drágaság, az élelmiszeruzsora ellen.14 2 Egy másik jelentős kisipari szakma ugyancsak „régi" lapja az 1900-ban VIII. évfolyamában, Honti Géza szerkesztésében megjelenő Szabók Szaklapja. Már az 1900-as újévi szám figyelemre méltóan köszönt be: „Nemcsak az újév, hanem mérvadó körök külön »határozata« szerint új század köszöntött be ... A most múló századnál egyetlen század sem volt gazdasági átalakulások tekintetében gazdagabb ... Legyen szerencsésebb az új század, mint a múlt! A gazdasági egyenjogúsítással legmagasabb kifejlődésére fog törekedni az emberiség, és a szolgaság és kapitalizmus megszüntetése, amelynek helyére a szocialista társadalmi szervezet lép, ez lesz az új század gyümölcse."14 3 A lap kapcsolatba állítja a politikai és gazdasági küzdelmet akkor, amikor megállapítja: „A helyes szociálpolitikának feltétele, hogy a munkásság rendelkezzék politikai jogokkal."14 4 Nem hiányzik a szakegyleti agitáció és az országos szakegylet propagandája sem.14 5 Szó esik arról is, hogy a szervezkedés nemcsak anyagilag, hanem kulturálisan is magasabb szintre emeli a munkást.14 6 Az 1903. április 11-i számban egy antiklerikális cikk (Harc a sötétséggel) alatt feltűnik Szabó Ervin szignója. Akárcsak A Cipészt, ezt a lapot is foglalkoztatja a gyáripar terjeszkedése. 1902. augusztus 9-én a Tárca-rovatban — cikket közöl A konfekcióipar keletkezése és elterjedése Németországban címmel, 1903. április 11-én pedig már felhívást intéz „A női konfekció-munkásokhoz és munkásnőkhöz". Különleges helyzetben volt a pékek lapja. A sütőmunkás 1904 decemberében indult, havi kétszeri megjelenéssel, Holits Ferenc szerkesztésében. Tekintettel arra, hogy ez idő tájt különböző „visszaélések" miatt a szakegylet működését felfüggesztették, a lap megjelentetésének kiváltképpen nagy jelentősége volt.14 7 Időlegesen a hiányzó szakegylet (illetve: szabadszervezet) feladatát is betöltötte. A többi szaklaphoz hasonlóan részletesen foglalkozott a munkaviszonyokkal. „Hát mi, sütőmunkások? Még az olyan műhelyekben is, ahol pontosan betartják a munkafeltételeket, 70—75 órás heti munkánk van, de nem ám úgy, mint más munkásoknak, hogy 10 1/2—11 1/2 órát tölt a műhelyben naponta, 14 1 A Cipész, 1902. november 1., 15., december 1. önálló vámterület. 1 4 2 A Cipész, 1904. szeptember 1. A sztrájk. Uo. október 1. Az élelmiszer-uzsora. 1 4 3 Szabók Szaklapja, 1900. január 13. Az év kezdetén. 1 44 Szabók Szaklapja, 1900. november 10. Munkásvédelem Magyarországon. 14 5 Szabók Szaklapja, 1902. április 12. Mit nyújtson és mit nyújthat a szakegylet? , uo. július 12. Országos szakszervezet. 1 4 6 Szabók Szaklapja, 1902. október 11. A munkás-szervezetek erkölcsi hatása. 14 7 A sütó'munkás, 1905. január 17. Szaksajtónk.
