Századok – 1982

Beszámoló - Beszámoló (Pajkossy Gábor) 190/I

190 KRÓNIKA Szakmai tevékenysége során mindvégig élénken foglalkoztatták a magyar-orosz történeti kapcsolatok problémái. A forradalom és szabadságharc centenáriumán iratokat adott közre az 1849. évi cári intervenció történetéből. Az 50-es évek első felében a korai magyar-keleti szláv kapcsolatokról, majd az orosz évkönyvek magyar vonatkozásairól értekezett. Ekkor kezdte el azt a sokrétű kutatómunkát, amelynek célja a Rákóczi szabadságharc orosz és lengyel kapcsolatainak felderítése volt. Ez a feladat élete végéig foglalkoztatta. Nagyszabású összegezést tervezett, ehhez idehaza és külföldön óriási levéltári anyagot gyűjtött össze. A feldolgozás egyes részeredményeit több tanulmányban ismertette („II. Rákóczi Ferenc és I. Péter diplomáciai kapcsolatainak kezdete", 1956.; „Projets de pacification européenne de F. Rákóczi en 1708-1709", 1964.). Ezen publikációk alapján őszintén sajnálhatjuk, hogy végzetes betegsége miatt a felhalmozott értékes forrásanyag teljes feldolgozásával adósunk maradt. Később a Magna Hungaria kérdéséről készített tanulmányt, és 1975-ben „A keleten maradt magyarok problémái" címen újszerű elméletet dolgozott ki a mescserek (Volga-menti magyarok) történetéről, sorsukat egészen a XVI. századig követve. A magyarországi szláv népek történetével szintén behatóan foglalkozott. E tárgykörből készítette el 1954-ben kandidátusi értekezését, amely „A ruszinok története a XIX-XX. században" c. látott később, orosz nyelven, napvüágot. Ugyancsak az ő tolla alól került ki a magyarországi szerb társadalom dualizmuskori fejlődését ábrázoló első marxista feldolgozás (1960). Az egyetemre kerülését követően új feladatok foglalkoztatták. Előadásaival, az oktatásban nélkülözhetetlen egyetemi jegyzetek és segédkönyvek megírásával, a tanszék sajátos oktatási-tudományos profiljának kialakításával jelentősen hozzájárult a hazai egyetemes történeti oktatás magasabb színvonalra emeléséhez. A marxista összehasonlító módszer kidolgozói és legelső hazai terjesztői közé tartozott. A kelet-európai fejlődés új megközelítéséről 1965-ben közzétett módszertani összegezését mindmáig úttörő kezdeményezésként tartjuk számon. Számos népszerűsítő munkája közül kiemelést érdemel a „Lengyelország története" c. összefoglalás, amely e témában az első magyar nyelven megjelent modern munka. Tevékenyen kivette részét történettudományunk nemzetközi kapcsolatainak ápolásából. Megalakulása óta elnöke volt a Magyar-Bolgár Történész Vegyesbizottságnak és e minőségében sokat tett a két ország történészeit összefűző szálak erősítése érdekében. Magyarország képviselőjeként ugyancsak megalakulása óta tevékenykedett a Délkelet-Európái Kutatások Nemzetközi Asszociációja (AIESEE) vezetőségében. Perényi József halálával a történész szakma markáns egyéniségét, a budapesti Tudományegyetem tekintélyes professzorát veszítette el. Palotás Emil BESZÁMOLÓ a Szlovák Tudományos Akadémiai Történettudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös konferenciájáról (Bratislava, 1980. október 20-22.). A SzTA és az MTA Történettudományi Intézetei hagyományokra visszatekintő évi közös konferenciájára 1980. október 20 és 22 között Pozsonyban (Bratislava) került sor, A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet kérdései Magyarországon és Szlovákiában címmel. Az ülésszakon Pach Zsigmond Pál akadémikus, az MTA Történettudományi Intézet igazgatója vezetésével héttagú magyar delegáció vett részt. Tagjai Niederhauser Emil, Vörös Károly, Sándor Pál, Kolossá Tibor, Szarka László és Pajkossy Gábor voltak. A rendkívül szerteágazó problematikájú és igen zsúfolt programú kollokvium mindvégig jó, a magyar és szlovák tudományos álláspontok kifejtését, megfontolását és megvitatását biztosító légkörben zajlott le. A tanácskozáson mindkét részről négy-négy referátum, három-három korreferátum és mintegy húsz hozzászólás hangzott el. Az alábbiakban röviden ismertetjük az elhangzott előadásokat és korreferátumokat, és utalunk a kényszerűen szűk időkeretek közé szorult vitának a magyar történészek érdeklődésére is számottartó azon mozzanataira is, amelyek érzékeltetik a magyar és szlovák történészek álláspontjainak közös, illetve eltérő vonásait. Pach Zsigmond Pál a konferencia problematikáját exponáló előadásában a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet problematikáját a történeti Magyarországon és Szlovákiában a modern