Századok – 1982

Történeti irodalom - Maier; W. E.: Gyerevnya i gorod v Germanii v XIV. XVI. vv. (Ism.: Tagányi Zoltán) 157/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 157 összefoglalóan a két kötetró'l megállapíthatjuk, hogy a magyar várkutatás régóta nélkülözött kézikönyvéhez igen nagy lépést jelentenek, az 1241 — 1437 közötti időszak kutatásához elengedhetetlen kellékek. Reméljük, hogy Engel Pál kezéből belátható időn belül kikerül a Zsigmond-kori oklevéltár folytatása és befejezése, s Mályusz Elemér és a saját eddigi munkája betetőzéseként egy monumentális Zsigmond-monográfia. Mind Fügedi, mind Engel műve anyagában és módszertanilag is szinte forradalmasította a magyarországi várkutatást. Az úttörés azonban szükségszerűen együtt jár a kezdet nehézségeivel. Nyilvánvaló, hogy egyetlen ember területileg, helyileg nem képes a teljes középkori Magyarország várait átfogni, s nem könnyű az eddig összegyűlt történeti, régészeti, művészettörténeti ismeretanyag szintetikus összegzése, kritikai átrostálása sem. Ilyen méretű adattáraknál szükségszerűen adódnak hibák, a recenzens feladata ezekre rámutatni, amellett, hogy fejet hajt a szerzők imponáló tudása előtt. A kötet figyelmeztető arra, hogy egyre sürgetőbb lenne a várkutatók összefogása, közös munkaprogram kidolgozása, egy teljességre törekvő középkori-törökkori várkataszter, várlexikon megteremtése, amely több ember együttes munkája lehet csak. Engel és Fügedi bebizonyították, hogy a várak, amelyek történelmi múltunknak a nagyközönség számára is szinte legvonzóbb, leglátványosabb, legromantikusabb tanúi, emlékei, az ország nemcsak hadi-, hanem politikai, igazgatási történetének is olyan láncszemei, melyek kutatása nélkül a történettudomány nem haladhat előre. Csorba Csaba W. E. MAI ER: GYEREVNYA I GOROD V GERMAN II v. XIV-XVI. w. (Izdatyelsztvo Leningradszko Universiteta. 1979. 165. oldal) FALU ÉS VAROS NÉMETORSZÁGBAN A 14-16. SZ.-BAN Németországban a 12-13. századi írásos falualapításra alapozott mozgalom korszaka után egy nagyon sajátos jelenség alakult ki, bekövetkezett a falvak pusztásodása, a népesség a városokba tömörült, és a szántóföldeket rideg állattartás céljából legelőkké alakították át. A német mondás, miszerint a városi levegő szabaddá tesz („Stadtluft macht frei") azt eredményezte, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb városi központok voltak, így elsősorban a balti vidékeken, a falusi népesség ide tömörült. A városi fejlődéssel egyetemben a húsfogyasztás növekedésének jelensége figyelhető meg a német városokban, a céhes kézműves ipar fejlődésével egyetemben. Azonban Németországnak voltak olyan területei, ahol nem voltak nagyobb városok, ahová a mezőgazdasági népességi felesleg elvándorolhatott volna, s mivel a földtulajdon öröklésének szabályai szerint a gyermekek között a földet egyenlően osztották fel (nem úgy, mint a balti területeken, ahol a primogenitura - az elsőszülött öröklési elsősége — intézménye volt az általános, és ennek következtében nagyobb paraszti birtoktestek alakulhattak ki), kialakult a monokultúrás művelési rendszer. így elsősorban ebben a munkában a szerző a monokultúrás rendszerek és művelési rendszerek kialakulását mutatja be Németország területén. A mű alapvető mondanivalója, hogy elsősorban a délnémet területeken a monokultúrák következtében a parasztság a szőlő, a len, kender és a gyapjú termelésére állt át, a parasztságnál megjelenik a kisállatok tartása, és elsősorban a monokultúrák kialakulása következtében az Elbától nyugatra fekvő területeken az allodiális földesúri birtok felbomlik és eltűnik. Ez elsősorban azért következik be, mert a gabona művelése már nem volt kifizetődő. Ugyan a kasza már ebben a korszakban, a hatékonyabb gabonatermelés jelensége és eszközei már ebben a 14-16. sz.-ban megfigyelhetők. Azonban ennek ellenére ez a gabonatermelés állandósulását nem eredményezi. A földesúri allódium felbomlása következtében, majd pedig annak következtében, hogy a délnémet területeken nem voltak olyan városok, melyek elszívhatták volna a szabad paraszti munkaerőt, kialakul a monokultúra mellett a paraszti háziipar, takácsság mint téli foglalkozás, egyben megjelenik a paraszti bérmunkaerő jelensége, mely