Századok – 1982
Figyelő - Kiss József: Hozzászólás Szolnok megye néprajzi atlasza történeti bevezetőjéhez 123/I
FIGYELŐ 145 militaris condescensio interveniál, semminémű transennáliáknak alkalmatosságával ne adstringáltassanak (a cselédek); az inquartirungozó militiának intertentiójától magok házánál immunitáltassanak; valamikor az nemes Helységből hosszas sorra magok személyekben (a cselédek) expediáltatnak, rendes szerekben imputáltassék", tehát a cselédek adójába számítsák be ezeket a szolgálatokat is.5 1 Nézzünk egy földesúri rendeletet a Nagykun Kerület részére! „Kegyelmed, Gaál Mihály kapitány uram, vévén ezen commissiómat, azért az egész Nagykunságban levő helyeket vizsgálja meg, valahol szőlők vannak! Vizsgálja meg azt, aki nem ültetett (be földet) szőlő vesszővel, azon mindeniken 12 forintokat desummáljon minden könyörületesség nélkül. Aki pedig nem fogott mindeddig (ti. szőlőföldet), mindjárt tartozik fogni. Hogy annyival is inkább megtartassék unitis viribus mind marhátul s mind madártul. Melyhez különben (másként) se cselekedjen Kegyelmed! ".s 2 A talaj kevésbé volt erre alkalmas. 1737-ben a Kiskun Kerület közgyűlésén hirdették ki és fogadták el a jászkunsági kerületekre, mezővárosokra és községekre általában érvényes alábbi határozatokat is: „Minden lakos a maga panaszát a főbírónak köteles bejelenteni. A főbíró minden hétfőre összehívja a tanácsgyűlést, erről a megelőző vasárnap este a kisbíró útján értesíti az esküdteket. Ha valamelyik esküdt nem menne el, 3 Ft büntetést fizet; ha a közgyűlés határozatát valaki nem tartja meg, ha tanácsbeli, akkor 4 tallér büntetést fizet, ha közrendű, akkor 2 tallért (1 tallér = 2 r. ft.); ha valaki a bíró parancsának ellenszegül vagy csak hallgatással elmulasztja, megfogattassák, prédikációig a pellengérben állván, az egész nép láttára megcsapattassék; ha valamelyik bíró a tanács végzéseit nem hajtja végre, 6 Ft büntetést fizessen; ha valaki kertet tart kerítés, jó árok nélkül, mely miatt valakinek marhabeli kára következnék, a kár ára rajta behajtatik, mivel a kertet jó kerítéssel szokták tartani, hogyha pedig a kártevő marha kaput tör be, vagy jó árkot által ugrik, ami rajta esik, magának tulajdonítsa; ha valaki az ünnepnapokat, kivált a sátoros ünnepeket nem tartja, törvényes büntetését el nem kerülheti."5 3 Háborús időben a városi tanács közgyűlésén olvasták fel az elöljárósághoz intézett tábori leveleket is, amelyekben a sziléziai táborban a harcok során elszenvedett veszteségekről, sorsukról és gondjaikról adtak számot a katonák. 1741. június 15-én Nyssaban kelt levelükben többek között ezt írják: „ ... arra nézve minden nap hal az népünk, vesz fegyverünk, romlanak, döglenek lovaink, éjjel-nappal ruháink szakadnak. Eleve kéljük Kegyelmeteket, hogy megböcsült ruháinknak, fegyvereinknek, lovainknak, szerszámainknak árát otthon lévő Cselédeinknek (családunknak) tegye le Kegyelmetek, mert együnknek sem bizonyos hazamenetele, ezért is minden tehetséggel ügyekezzenek Becsületes Nemes Tanács, hogy rész szerint otthon maradott Árváinkat contentálja, és erről informátióját és válaszát amidőn elvárnánk, maradunk a Becsületes Nemes Tanácsnak alázatos szolgái: Molnár Mihály, Molnár Imre, Iványi Imre, egész Milícia. Mp. — P. S. Én Molnár 51 Ld. a 49. sz. jegyzetet! 4. 1733. június 2-án. 5 3 Ld. az 50. sz. jegyzetet! 1732. október 14-én. A Nagykun Kerület választott kerületi kapitányai: 1728-1734-ig Gaál Mihály, 1743-ig Terbócs István, 1743-ban Tóth András, 1744-ben Kálmán István voltak. 53 Pest megyei Lt. Kiskunlacháza lt. V. 102. b. Capsa A. Fasc. 3. nr. 7. Kiskunlacháza, 1737. november 20. 10 Századok 1982/1
