Századok – 1982
Erdődy Gábor: Batthyány és az európai változások 1848-ban 1251/VI
1256 ERDÖDY GÁBOR sürgették Batthyányékat, hogy meghatározzák Magyarország lehetőségeit a közép- és kelet-európai átalakulásban. Sürgették a május 15-i bécsi forradalom elől Innsbruckba menekült uralkodó Budára költözését, mert meg voltak győződve arról, hogy a magyarság rendelkezik egy olyan birodalom megalakításának adottságaival, amely képes lesz átvenni a Habsburg-monarchia európai egyensúlyozó szerepét.1 0 A Buda-központú Habsburg-birodalom létét a forradalmi változások során kialakuló új rend lényeges elemének tekintették, feladatának nem kevesebbet, mint a cári orosz teijeszkedés és az esetleges német hódítási vágyak érvényesítésének megakadályozását tartották. Az átmeneti időszakban, a kibontakozás egyik lehetséges útjaként felmerülő elképzelés az események végkifejlését ismerő utókor számára túl merésznek tűnhet, egykorú külföldi megállapítások viszont körültekintőbb értékelés szükségességére figyelmeztetnek. A Pesti Hírlap május 16-i száma arról számol be, hogy a Journal des Débats egyik vezércikke szerint „Magyarországnak Európa politikai ügyeiben megjelenése ... már csaknem be van végezve ... s jövője keleten van." Az angol kormány félhivatalos magyarországi képviselője, Blackwell szintén független államnak nevezi Magyarországot, melyet képesnek tartana egy túlságosan megerősödő Németország befolyásának ellensúlyozására is, amennyiben sikerül konföderációra lépnie a szomszédos államokkal. Felhívja ugyanakkor az angol kormány figyelmét arra, hogy az „ilyenképpen alakult ország rendkívül előnyös lenne a brit érdekek szempontjából — úgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban."11 A Magyarországban rejlő és Anglia számára kedvező lehetőségek a londoni politikai körök előtt sem voltak ismeretlenek. A Times április 4-én külön vezércikkben igyekezett meggyőzni kormányát a Magyarországgal kiépítendő kapcsolatok hasznosságáról: „Főconsult vagy más még magasabb ügynököt kell Pestre küldeni rögtön, s hathatós lépéseket kell tenni a kereskedelmi viszony előmozdítására Magyarországgal, melly múlhatatlanul ki fog fejlődni a fiumei part felé ... Magyarország az ausztriai ház leghatalmasabb és leghasznosabb birtoka fog lenni."12 A császári rezidencia Budára történő áthelyezésének gondolata nem volt teljesen idegen magától az uralkodócsaládtól és környezetétől sem. Wirkner Lajos visszaemlékezéseiben leírja, hogy a birodalmi ügyek irányításában sokáig meghatározó szerepet játszó Lajos főherceg maga is számolt azzal a lehetőséggel, hogy szükség esetén — még ha ideiglenes jelleggel is — „a legmagasb udvar a magyarok körébe" menjen.1 3 Lényegesen messzebbre mutatnak Karl von Hummelauernek, az osztrák kormány jogi szakértőjének az angol királynő jogi tanácsadójához intézett szavai, melyek szerint „az a hit él Ausztriában, hogy új birodalmat kell alapítani, melynek első időkben feladata, hogy dicsőségessé I "Esterházy Pál 1849. máj. 10-én kelt írásos nyilatkozata szerint Batthyány törekvése volt „aus Ungarn das eigentliche Pivot der Monarchie zu bilden, und dieselbe durch die in diesem Königreiche noch in hohem Grade vorhandene Loyalität, wie durch dessen materielle Kräfte in ihrem alten Glänze und ihrer vollen Macht wiederherzustellen' - közli Károlyi Árpád L m. II. 326. II Hajnal István L m. 36. 12 Újházi Lászlóné: Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc a korabeli angol sajtó tükrében. Filológiai Közlöny 1956. 1-2. sz. 140.; Vö. Pesti Hírlap 1848. ápr. 18. 13 Wirkner Lajos: Élményeim. Bp., 1880. 204., közli: Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 48.
