Századok – 1982
Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI
1246 URBÁN ALADÁR Jellasics seregéről befutott híreket, amely szerint annak nagyobb része „gyülevész nép".*2 A védelmi tervekben új vonást jelentett az a nádor levelében is szereplő felismerés, hogy Jellasics esetleg kikerüli a Budára vezető utat előle elzáró magyar sereget, és megkísérli valahol a Dunán való átkelést, hogy Pest ellen vonuljon, amelyet nem véd erőd. Ez a lehetőség komolyan fenyegette az Újépület jelentős tüzérségi készleteit, ezért Batthyány szeptember 18-án rendelkezett, hogy azokat részben a budai várba, részben Komárom erődjébe szállítsák.*3 Ez azonban csak passzív rendszabály volt. Meg kellett tehát határozni, hogy hol kínálkozik a legjobb gyülekezési pont a Duna mentén, ahová a Mészáros Lázártól a délvidékről várt erősítést szállítani lehetne. A korabeli útviszonyok alapján úgy tűnt, hogy Jellasics menetirányának ismeretében Dunaföldvár lehet seregének legvalószínűbb vonulási iránya. Batthyány szeptember 18-án tehát arra utasította a hadügyminisztériumot, hogy a verbászi táborból néhány nap múlva megérkező 5—6000 főnyi sereget Dunaföldvárra szállítsák.*4 Másnap pedig a fővárosból egy üteg ágyút küldött az átkelőhely védelmére.*5 Szeptember 21-én újabb rendelet született, amely a Duna két partján lévő minden megyének és nagyobb városnak meghagyta, hogy a folyó jobb partjáról „minden hajót s átevező vagy átszállító eszközt" a bal parton vonjanak össze, hogy ezzel akadályozzák az ellenség esetleges átkelési kísérletét.86 Mivel a déli táborból Mészáros szeptember 21-i sikertelen támadása miatt komoly erőkre nem lehetett számítani, Batthyány szeptember 23-án elrendelte a Duna és a Tisza közén a népfelkelést.* 7 Ugyanezen a napon a fővárosba rendelte Görgey szolnoki táborát, s másnap kinevezte Görgeyt Csepel-sziget parancsnokává.** Szeptember 26-án pedig Görgey alá rendelte a Duna-Tisza-közi népfelkelésnek Kunszentmiklóson gyülekező táborát.*9 Ez lett egyébként gyülekező helye a Kossuth által toborzott alföldi népfelkelőknek is. Közben a nádor parancsnoksága alatt lassan szaporodott a sereg, amelynek veszprémi összpontosítása kockázatosnak ígérkezett arra az esetre, ha Jellasics mégis a Fehérvár—Martonvásár útvonalon vonulna tovább. Ez esetben ugyanis fenyegetett az a veszély, hogy a horvát sereg Lepsényt elérve megelőzheti a magyar erőket, hiszen a Balaton északi partján vonuló eredeti, kislétszámú drávai sereg szeptember 20. előtt nem éri el Veszprémet. A nádor tehát tanácsadói javaslatára a már Veszprémben lévő erőket részben visszavonta, illetve elrendelte, hogy Fehérvár mellett Kenesét és Lepsényt is szállják meg. Erről tájékoztatta szeptember 19-én Csányi Lászlót Batthyány, megjegyezve, hogy a magyar erők tehát Kenesétől Földvárig húzódva, vagyis a Balaton és a Duna között fognak elhelyezkedni.9 0 Szeptember 20-án Csányi már valóban Veszprémből jelentett, és sietett közölni — mintegy ellensúlyozandó a nádor leveléből áradó kishitűséget —, hogy 8 2 Uo. 83 Mein 1848 : 663. '"Mein 1848 :666. !5 HM bizt. 1848-51-320. *6 Mein 1848 : 716. 8 7 Mein 1848 : 739. '"Mein 1848:742, 750. Közli Görgey István: 1848 júniusától novemberéig. Okmánytár. Összeállította Katona Tamás. Bp., 1980. 143, 146. 89 Görgey i. m. 162-164. 9"Mein 1848 : 688.
