Századok – 1982

Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI

1244 URBÁN ALADÁR önkéntes nemzetőrt, hat huszárszázadot és mintegy 30 ágyút indít ő is Veszprém alá.65 Batthyány a levélhez már mellékelte azt a szeptember 13-i rendeletét is, amelyben utasította a dunántúli megyéket a népfelkelés szervezésére, meghagyva, hogy minden fegyverforgató ember álljon ki, s a felkelő sereg az ellenséget „minden oldalról nyug­talanítani, pusztítani, az eleségtől elzárni, egy szóval mindent elkövetni szoros, egy­szersmind hazafiúi szép kötelességének tartsa".66 Még ezen a napon, szeptember 13-án intézkedett a miniszterelnök, hogy a honvéd tüzérség három ütege másnap induljon meg Veszprémbe.6 7 Szeptember 14-én ugyancsak ide irányította a főváros közelében szállásoló tolnai és borsodi nemzetőröket is.6 8 Ezen a napon Budát már teljesen elhagyta a sorkatonaság, így annak őrszolgálatát a nemzetőrség vette át.6 9 Ezek a rendeletek meglehetősen nyugtalan körülmények között születtek meg, amikor az országgyűlés és vele az egész főváros várta a hírt Bécsből, hogy az uralkodó jóváhagyja-e Batthyány újabb miniszterelnöki megbízatását. Helyette szeptember 15-én megérkezett Keszthelyről Csányi levele, amelyben kétségbeesetten jelentette, hogy Teleki Ádám vezérőrnagy nem hajlandó harcolni Jellasics ellen, mivel őt a bánnal „egy eskü köti".7 0 Batthyány aznap az országgyűlés esti ülésén nemcsak bejelentette ezt az új fejleményt, hanem egyben javasolta: álljon István nádor a sereg élére. A javaslattal Kossuth és az egész ház egyetértett, az utóbbinak küldöttsége a nádortól is beleegyező nyilatkozatot kapott.7 1 Jellasics előrenyomulása és most István főherceg nádor vállal­kozása egyaránt kívánatossá tette, hogy a déli táborból próbáljanak meg erőket fel­szabadítani és a veszprémi táborba szállítani. Batthyány már szeptember 13-án kérte Mészáros Lázárt, aki ekkor a verbászi tábor élén állott, hogy különösen „oda működni méltóztassék: hogy a szenttamási rácz tábor seregink (sic) által bevétessék, s így minden disponibilis erő a már három helyen betört Jellachich ellen fordíttathassák".72 Szeptem­ber 16-án újabb elnöki sürgetés követte az előző felszólítást, hogy a magyar sereg „valami eldöntő támadást tegyen", s azt követően néhány honvédzászlóaljat Batinára, a Duna partjára vezényeljenek, ahonnan gőzhajókkal szállítják fel azokat.73 Ugyancsak 16-án Batthyány elrendelte a még Veszprém alá szállítható magyar legénységű sorezredi alakula­tok kiindítását is.7 4 Nem tudjuk, hogy Batthyány mit várt a nádor táborba szállásától: valóban a sereg vezérletét-e, vagy csak azt, hogy István főherceg megkísérli a közvetlen tárgyalást és '5 Mein 1848 : 601. 6 6 Mein 1848 :600. Közli Pap D. i. m. II. 13-14. "OL H 82. Hadügyminisztérium biztossági osztály iratai (a továbbiakban: HM bizt.) 1848-51-297. "OLH 75. Hadügyminisztérium általános iratok (a továbbiakban: HM) 1848 : 7974; HM bizt. 1848-51-297. "Fővárosi Levéltár. Buda város lt. Tanácsi levelezés 1848:941. Az ellenséges érzelmű sorezredi alakulatoknak az országból való eltávolítását rendelő miniszterelnöki parancs: Mein 1848 :619. 7 °OL H 2. Kossuth-Polizei-Akten (a továbbiakban: KPzA) 1848 : 22; közli Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. Bp., 1952. II. 146-147. 71 KLÖM XII. 956-962. 72 Mein 1848 : 604; KLÖM XII. 941. 73 Meln 1848 :622. A Csányinak szóló tájékoztatás: uo. 661. 7 4 Mein 1848 :625.

Next

/
Oldalképek
Tartalom