Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
1226 VARGA JÁNOS Ám a jobbágyfelszabadítás elhatározott formáját fájlalok nem adták fel. A törvényhozók egy csoportja március 20-án Deákot, 21-22-én Kossuthot, 23-án pedig Batthyányt kísérelte meg rábírni, hogy immár hivatali tekintélyével lépjen fel a március 18-i határozatok módosítása érdekében. De Batthyány erre nem volt hajlandó. Egyértelműen szögezte le az őt felkeresőknek, hogy parasztfelkelés kockázata nélkül semmi nem módosítható a törvény alapelvein.12 6 E közjáték, amelyben az alsótábla tagjai is részt vettek, arról vallott, hogy a törvényhozó testületben nem jelentéktelen erők vannak a visszakozás mellett. És Batthyány most tanúságát adta annak, hogy a politika művészetének koránt sincs híjával. Nem csupán az ország és a jobbágynép megnyugtatására, de a diéta bármiféle visszalépésének megnehezítése vagy éppenséggel lehetetlenítése végett még e nap utasította a törvényhatóságokat, hogy körleveléhez mellékelt, a jobbágyfelszabadítást és a közteherviselést kimondó, de szentesítést még egyáltalán nem nyert törvényjavaslatokat előzetesen hirdessék ki és osszák szét a nép között.12 7 E lépés jelentősége csak a kulisszák mögött zajló események fényében mérhető fel. A nádor, mintegy ellensúlyozni akarva előző napi engedékenységét, és aligha vitathatóan a konzervatív mágnások nyomására, március 19-én táviratilag értesítette Szőgyény-Marich Lászlót, a Kancelláriának Apponyi lemondása után tényleges vezetőjét a március 18-i végzésekről, amelyek, ha őfelsége nem gátolja meg, tönkreteszik az arisztokráciát. Egyszersmind az üggyel kapcsolatban olyan választ minősített megfontolandónak, amely szerint az uralkodó az úrbériség megszüntetését elvben nem kifogásolja ugyan, de először tudni kívánja a kárpótlás módját, mert ennek ismerete nélkül a végső szót nem mondhatja ki. Végül reményét fejezte ki abban, hogy a törvényjavaslatot Bécsbe vivő Batthyány talán kapacitálható lesz ilyen válasz elfogadására.12 8 Másnap Németh János udvari tanácsos konkrét javaslatot is tett a nádornak a vonatkozó törvény módosítására: szeptember előtt ne lépjen életbe, a kárpótlás felének fizetésére pedig a jobbágyokat kötelezzék.12 9 Ugyanezen a napon Szécsen Antal fordult a legtöbb földbirtokos kívánságának megfelelően a Bécsben tartózkodó Esterházy Pál herceghez, és a március 18-i határozatokat „lelketleneknek" nyilvánítva kérte: vesse latba minden befolyását, hogy az uralkodó ne járuljon hozzá az úrbériség haladéktalan megszüntetéséhez, hanem halassza annak gyakorlati kivitelezését akkorra, amikor a kártalanítás formáját is törvényben állapítják meg.13 0 Esterházy valóban tett lépéseket az udvarban a földesúri jogok megsemmisítésének módja és kiterjedése ellen, Sopron megyét pedig, amelynek főispánja volt, arra szándékozott rábírni, hogy feliratilag kérje az uralkodótól a szóban forgó törvény szentesítésének elhalasztását addig, amíg a kármentesítés módjáról is nem készül törvénytervezet.1 3 1 126 E kísérletek ismertetését 1. Varga i. m. 181., 186., 188. és 191. - Batthyány megkísértéséró'l herceg Esterházy Pálnak márc. 23-án gróf Waldstein János számolt be. Levelét közli V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára, Bp., I. 1950., 152-153. l27 Az eredetileg még márc. 19-én készült körlevél tisztázatai találhatók MOL, Miniszterelnökség iratai, 1848 : 29., valamint Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány iratai, 1848:215. 12S A nádor táviratát közölte Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai, Bp. 1903.1. 216. 12 ® Javaslatát 1. MOL, Archívum Palatinale, István nádor iratai. Általános iratok, Országgyűlési iratok 1848:574. 13 "Szécsen levelét közli Andics: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. 1952, 25. 131 Uo. II. 24-25., ill. 261.sk.
