Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
Varga János BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS Szemere Bertalan, aki az 1843—44. évi diétán Borsod megyét képviselte, követjelentésében is, meg a jelentést kísérő beszédében is már 1845 elején indítványozta, mi több, sürgette, hogy az ellenzéki reformerek elveiknek és tetteiknek összehangolása végett létesítsenek egymással rendszeres kapcsolatot.1 Ugyanezen évben: november 18-án megtörtént az első konkrét lépés az ellenzék országos egyesítése felé. Huszonnyolc politikus, köztük Teleki László, Ráday Pál, Szentkirályi Mór, Wenkheim Béla, Bezerédy István, mindenekelőtt pedig Kossuth és Batthyány Lajos nyilatkozatot írtak alá, amelyben szükségesnek nyilvánították, hogy a liberálisok a kormány káros cselekedetei következményeinek elhárítása érdekében „álljanak össze", és „az alattvalói hűség, törvény és alkotmány korlátai közt" igyekezzenek mindazt eszközölni, „mit a haza érdeke kíván". A megbeszélés résztvevői Batthyány Lajost, Szentkirályit és a távollevő Deákot bízták meg, hogy összegezzék „a teendők felett véleményöket", hívják egybe az ismertebb liberálisokat, megvitatás végett terjesszék eléjük javaslataikat, a konferencia pedig állapodjon meg valamiben, ami a liberálisok működését egyesítheti és irányíthatja.2 E megállapodás azonban — Deák ismeretes vonakodása miatt2 'a — több mint egy évet váratott magára. Nem lehetett viszont kétséges, hogy a teendők közé valamilyen formá-1 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), Szemere Bertalan iratai, (R 190.) 1. es. 2. t. - Egyébként az ellenzékiek kapcsolatainak rendszeresítésére vonatkozó igény - főleg az adminisztrátori rendszer bevezetése nyomán - 1845-ben már több oldalról is megnyilatkozott. Vukovics Sebő pl. 1845. december 25-én ezt írta Lónyay Gábornak Temesvárról: Szükségét érzi, „hogy a haza ügyének hívei között közlékenyebb viszony minél inkább szövődjék", mert ők, a vidéken kisebb körben működők, állandóan tudni szeretnék, hogy nézeteik nem térnek-e el „a középben a tehetség minden nemében nagyobb erővel cselekvőkétől", hiszen „az ügy érdekében van . . . hogy az ellenzék országszerte értse egymást s tetteiben egyhangúság nyilatkozzék". - MOL, Lónyay család lt. Lónyay Gábor levelezése, 8. t. III. 2 MOL, Filmtár, Wesselényi Miklós levelezése, Bezerédy István levele Wesselényihez, Hidja, 1845. nov. 20. 2'a Igaz, 1846 elején Deák valamit engedett kezdeti teljes elzárkózásából. Kossuth 1846. február 13-án Pestről így számolt be erről Wesselényinek: „Deák itt van. Engedett kérésünknek. Értekezéseink legtöbbet ígérő eredménye, hogy abban állapodtunk meg, mikint legalább kétszer egy évben, a Medardi s Augustusi pesti vásárok előhetében, minél többet találkozandunk itt Pesten, s értekezendünk az előforduló események, szőnyegen levő általános kérdések, s egyes megyékbeni közérdekű történetek felett, hogy az eszmék egysége legyen meg közöttünk, hogy egyesek ne csak megóvassanak helytelen lépésektől, hanem mit teendenek, eleve rajta legyen többek helyeslésének pecsétje. Deák azt gondolá, hogy megyei institutióink sajátságai mellett többet nem lehet, de ennyit kell tenni pártunk organisatiojára." (Kossuth levelét 1. MOL, Filmtár, Wesselényi levelezés). Ez persze
