Századok – 1982

Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán 1175/VI

1176 SZABAD GYÖRGY közvetlen megaláztatástól" megkímélje.5

Amiért a Staatsconferenz döntést hozó tagjaiban Batthyány neve aggodalmat keltett, éppen az volt az oka annak, hogy — Fejér megyének a patétikus köszöntést modern szóhasználattal ötvöző megfogalmazása szerint — „századok olta nem ismert öröm érzet villanyozá át a hont".6

Az önmaga minősítésében is a korszakváltást érzékeltetni kívánó „csanádi volt ellenzék, jelenleg kormánypárt" tagjai már március 21-én úgy üdvözölték Batthyányt, mint akinek „hatalmas és állhatatos közremunkálása által lett szabad, és e szabadság által leend nagy és boldog" az „eddigi kormánypolitikáiul vérig sújtolt nép és a jogszerű törekvéseiben gátolt nemzet".7

Besztercebánya polgársága „csatanyertes hős"-nek, Baja város tanácsa az „országgyűlési bajnokok népimádta nevei"-ből font „csillagkoszorú" tagjának nevezte Batthyányi.8

A miniszterelnökké kinevezett ellenzéki vezető érdemeit soroló és megbízatása feletti őszinte örömet szinte árasztó felterjesztések közül hadd idézzük még Arad megyéét, amely mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy Batthyány „a legnyomasztóbb időkben ... a nemzeti függetlenség s alkotmányos kifejlődés szent ügyének egyik legnagyobb sikerrel harczolt főfő bajnokának tiszteltetett".9 A felterjesztések frázisoktól sem mentes fordulatai egyértelműen arról vallanak, hogy a kortársak Batthyány kormányra kerülését az antifeudális, antiabszolutisztikus nemzeti politika sikereként könyvelték el, és a jogkiteijesztésre, a polgári átalakulás vívmányaira alapozó, polgári alkotmányos önkormányzathoz jutó Magyarország újjászületése zálogának tekintették. A megbízott miniszterelnök első „körlevelei" a reménykedés indokoltságát messzemenően erősítették. A nádori megbízatása napján, március 17-én, Pozsonyba visszatérése estéjén kibocsátott elsőben a „nemzeti miniszterelnök" a rend fenntartását arra hivatkozva kívánta meg a törvényhatóságok vezetőitől, „nehogy ministerium és országgyűlés, mint az átalakulás és törvényesség organumai a nagy és nehéz munka megoldásában kicsapongások vagy idő előtti követelések által akadályoztassanak, s a nemzet boldogsága, mielőtt alkotmányos tökélyét elérné, zavartassék".10

A két nappal később keltezett második körlevél — mint ismeretes — az országgyűlés jobbágyszabadító határozatainak villámgyors közhírré tétele révén egyrészt a nyugalom biztosítását célozta, másrészt az érdekegyesítés funkcionáltatásával kívánta a feudális függésből szabaduló milliókat a kormányrúdhoz jutó reformellenzék támaszává tenni.1

1 Az „alkotmányos tökély", aminek elérését első hivatalos megnyilatkozásában Batthyány célként jelölte meg, a reformellenzék forradalom előtt kidolgozott programjában megfogalmazást nyert ugyan, anélkül azonban, hogy minden tekintetben már akkor konkretizálódott volna. Abban, hogy — Kossuth 1844. évi megfogalmazása szerint — a várva várt „átalakulás, nemzeti újjászületése" során a „secret cabinet"-ként működő, államjogilag Magyars Széchenyi István: Napló. (S.a.r. Oltványi Ambrus.) Bp., 1978. 1208. 'Fejér megye 1848. ápr. 3-i felterjesztése. OL. H. 2. ME. 1848-165. 7Návay Tamás és 23 társa Királyhegyesen, 1848. március 21-én kelt köszöntője, Uo. 1848-34. 8 Besztercebánya, 1848. márc. 22-iés Baja 1848. ápr. 9-i felterjesztése. Uo. 1848-16., 143. 'Arad megye 1848. i.iárc. 30-ifelterjesztése. Uo. 1848-4. 10

Uo., 1848-1. - Okmánytár, I. 19-20. 11

OL. H. 2. ME. 1848-29. - Vö. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957. 263-264. — Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp., 1971. 191-195.