Századok – 1982
Szabad György: Batthyány és Magyarország alkotmányos önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán 1175/VI
Szabad György BATTHYÁNY ÉS MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉRDÉSE 1848 TAVASZÁN A történelem fordulópontjain az emberek kivételesen érzékenyekké válnak az idő minősége iránt; remény és félelem egyaránt magyarázza a türelmetlenségtől sem mentesen fogalmazott kívánságot: ne maradjanak kihasználatlanok a sorsfordító lehetőségeket kínáló pillanatok. Noha a reformellenzék európai látókörű vezetőit már a változások első jele ébren találta, s az 1848. március 3-i felirati javaslat kezdeményezésétől fogva politikájukat kivételes tudatossággal emelték „a körülmények színvonalára",1 a bécsi és pesti forradalmi fejlemények után, a kölcsönhatások érvényesülésének megfelelően az „Itt az idő, most vagy soha!" dobpergése egy fél országtól visszhangzóttan sürgette őket a további cselekvésre. A „perczek fontosságára" figyelmeztette a hatalom tényleges gyakorlására még csupán készülődő magyar kormányt Késmárk város tanácsa is március 27-én arra hivatkozva, „hogy most talán utoljára kegyeskedik a sors alkuba ereszkedni a magyar nemzettel, mellynek állása Európában oly igen sajátszerű".2 Figyelmeztetés nélkül is felfokozta az idő kivételes minőségének érzékelése a reformellenzék élre került gárdájának felelősségtudatát s kivált Batthyány Lajosét, aki megbízott miniszterelnökként, Kossuth mellett nemcsak a legfontosabb szerepet vállalta magára, hanem a legtöbb felelősséget is a lehetőségek kihasználásáért, illetve esetleges elmulasztásukért. Batthyány egész reformkori szerepével, kiváltképp azonban a Magyarország függő helyzetének lazítására, hovatovább az alárendeltség teljes felszámolására irányuló, Bécsben szeparatisztikusnak ítélt törekvéseivel magyarázható, hogy - ismert módon - csak a lépéskényszert felismerő István főherceg nádor befejezett tényt teremtő megbízása révén jutott a kormányrúdhoz.3 A Metternich által - ha hihetünk a bukott kancellár későbbi hivatkozásának — még ellenzéki politikusként bitófával fenyegetett4 Batthyány kinevezése ellen, a magyar felelős minisztérium felállítását egyébként is helytelenítő Széchenyi - saját vallomása szerint - azért „hadakozott", hogy „a császári házat ettől a 'Kossuth Lajos összes munkái. (A továbbiakban. KÖM.) XI. (S.a.r. Barta István.) Bp., 1951. 623. 2Magyar Országos Levéltár. (A továbbiakban. OL.) H. 2. Miniszterelnöki iratok. (A továbbiakban: ME.) 1848-142. 3 Vö. Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első' magyar miniszterelnök fó'benjáró pöre. Bp., 1932. I. 602-614, II. 604-609. - Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar eló'tt. Bp., 1936. 17-32, 206-214. - Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. (Közli: Pap Dénes.) Pest, 1868. I. 20-22. 4 Károlyi Árpád, 1932. I. 597.
