Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
BATTHYÁNY LAJOS A REFORMELLENZÉK ÉLÉN 1167 A főrendi tábla tárgyalásai az országgyűlési újság indításának tervével kezdődtek. Batthyány, taktikusan Gentzre hivatkozva, nemcsak országgyűlési, hanem általában véve a szabad sajtó mellett érvelt, s minimumként az országgyűlési újság szabad terjesztését szorgalmazta, rögtön hitet téve a Pesti Hírlap által amúgy is megteremtődőben levő helyzet mellett: „hogy az újságot nemcsak küldők [ti. követküldő nemesek — G. A.], hanem csaplárosok és mások is fogják olvasni, kik az alkotmányon belül nem léteznek, és annak jótéteményeit nem élvezik, azt jegyzem meg, hogyha azok fel fognak világosíttatni, azt egy cseppet sem bánom, és nem azért, mert nincs mit vesztenem, hanem nem bánom, ámbár van veszteni valóm". A népszerűséget később is „nemes ambitio"-nak nevezte, mert „igen jól mondta nemrég br. Wesselényi, hogy Trója falai talán most is állnának, ha népszerűséggel bírt volna Kasszandra".34 Ugyancsak az országgyűlés kezdetén kétnapos vitában nagy taktikai győzelmet aratott Széchenyi felett. Utóbbi azt javasolta, hogy a két tábla közös bizottsága dolgozza ki a törvényjavaslatokat. Batthyány ezt ellenezte, mondván, hogy nincs meghatározva az a törvényes arány, amely szerint a két tábla küldöttei összeülnének és szavaznának. (Nem is szólva arról, hogy a felsőtábla bizottsági tagjait soha nem maga választotta, hanem mindig a nádor nevezte ki.) Politikai vezető szerepét mindezzel megerősítette, s minden alkalommal, amikor erre módja nyílott, funkcióját a nádorral mintegy félhivatalosan elfogadtatni törekedett. Szeptemberben egyik elvbarátját az elnöklő nádor rendreutasította. Batthyány, arra hivatkozva, hogy a másik tábor hasonló elfogultsággal szólhatott megrovás nélkül, leszögezte: „mi egyiknek szabad, másiknak is szabad legyen; és mi azt követelhetjük, hogy a mi pártunkra ugyanazon gyakorlat alkalmaztassák, mi a másik pártnak szól". A nádor persze visszautasította: „ha valami nehezíti tanácskozásainkat, ha valami van, mi az elnök kötelességét súlyosabbá teszi, az az: mi már a múlt országgyűlésen kezdődött, és ez országgyűlésen még inkább kifejlődött: hogy a méltóságos főrendek két részre oszlottak, ami által tanácskozásaik a haza javának előmozdítása tekintetében kevésbé célszerű és jótékony fordulatot vettek." Felszólította a két pártot: „ezen elkülönzési eszmétől lassanként visszalépni szíveskedjenek".35 Batthyány azonban továbbra is felszólalt pártja nevében. 1844 elején hat hétig nem volt ülés. Batthyány ez ellen óvást emelt, s a napló tanúsága szerint „a jobb oldalon ülő tagjai a méltóságos főrendek táblájának felállás által pártolásukat nyilvánítják".36 Négy nap múlva pedig ismét pártja nevében tiltakozott az elnöklő nádor egy dorgálása ellen: „minthogy e tábla ezen oldaláról indult ki a megtámadás, s annak következtében e tábla ezen egész oldalát is illette némileg ő Főhercegsége rosszalló döntése: szükségesnek tartom a dolgot a lehetőségig tisztába hozni." S következett a kormány kíméletlen bírálata: „egy kormány, melynek végrehajtó hatalma régóta nem kevésbé volt részrehajló ritka energiájának brutális nyilatkozataiban, mint aminő szokott apatiájának nemtelen színezeteiben."3 7 (Tudnunk kell. hogy a főrendi tábla ellenzékének kormányt vagy a klérust támadó felszólalásai merészségükben és 34 Uo. 1.72., 318. 35 Uo. II. 51. 36 Uo. III. 35. 37 Uo. III. 106-107. 2 Századok 1982/6
