Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
1162 GERGELY ANDRÁS mondja ki, hogy a megyegyűléseken is, előre megbeszélt taktika szerint, aktivizálódniuk kell. Mivel a tartós befolyás biztosítéka a hasznosság, a megyékben hasznos intézetek létesítését kezdeményezik, s azok igazgatását vállalják. A konkrét reformok sorában kiemelt szerepe van az érdekegyesítés megvalósításának, amely a külföld irányában erősítheti a nemzetet. A fennálló nyelvi és vallási különbségek folytán ezt csak „egy mindeneket egyformán védő és boldogító alkotmány" valósíthatja meg, tehát „azon leszünk, hogy minden rend és vallás igazságos arányban képviseltessék az ország és megyei közgyűléseken". A politikai jogok a személyes kiváltságok fokozatos eltörlésével, „cenzus arányában" gyakoroltassanak. Az ősiség, a kincstár öröklési joga és a hitbizományok — eltörlendők. Legyen közteherviselés, az országgyűlés költségvetési jogával. A birodalom belső vámhatára megszüntetendő. Kiegészítik és konkretizálják az emlékiratában foglaltakat 1840-ben elhangzott országgyűlési felszólalásai. Az alkotmányos garanciák közé sorozza az újoncmegajánlás megtagadásának lehetőségét. Kiáll a sajtószabadság mellett. A miniszteri felelősség mielőbb életbe léptetendő, ha az össze nem fér a mostani adminisztrációval, akkor az utóbbit át kell alakítani.1 1 A fennálló önkényes korlátozások alkotmányos intézkedésekkel való felcserélése vezeti akkor is, amikor bevándorlási törvény alkotását szorgalmazza, „mert annak hiányában nem szeretném az önkényt egy újjal gazdagítani".1 2 Szót emel a botbüntetés eltörléséért. A vasútépítéshez kamatbiztosítást kíván.1 3 Batthyány indítványainak zöme már korábban is nyilvánosan hangoztatott politikai kívánalom volt, egészében azonban a nemesi ellenzék tagjai közül is csak kevesen tették magukévá. Ha nézeteit a jó egy évvel később megfogalmazódott és meghirdetésében joggal idő előttinek tartott szatmári tizenkét ponttal vetjük egybe, láthatjuk, hogy az csak a kötelező örökváltság és a népképviselet kívánalmával megy túl Batthyány nézetein. A kötelező örökváltság azonban, elsősorban a kármentesítés pénzügyi nehézségei folytán, még sokáig kényszerűen mellőzött reformóhaj marad, a népképviseletet illetően pedig a többség, Kossuth is, egyelőre csak a megyei szintű képviseletre gondol. Utóbbi kérdésben Batthyány részint többet, részint kevesebbet akar. Mert országgyűlési képviseletet adna a nem-nemeseknek, de — mint arra Horváth Mihály is utal — nem a csak vagyoni cenzus által korlátozott jogegyenlőségre alapítottan, hanem a rendi struktúra megreformálásával.1 4 Emlékiratával egybehangzóan az országgyűlési koordináció feladatát egy ekkori beszéde szerint abban látta, hogy „országunkban minden Rendnek, minden testületnek, minden érdeknek méltányos és igazságos arányban eszközlendő representatiot dolgozzon ki" — tehát egészében még nem haladta meg a rendi struktúrát.1 5 Az arisztokrácia reformokat irányító szerepe sem új nézet, hiszen Széchenyi elképzelései is innen indultak ki. Batthyány azonban az egész, már kialakult reform-11 Felséges első Ferdinánd Ausztriai császár... szabad királyi Pozsony városába 1839-dik évi június 2-kára rendeltetett magyar országgyűlésen a méltóságos főrendeknél tartatott országos ülések naplója. Pozsony, 1840. (a továbbiakban: Főrendi Napló 1840.) 317-318, 457-458, 234. 12 Uo. 307. 13 Uo. 165; 252. "Horváth Mihály: i. m. II. 130. 15 Főrendi Napló 1840. 154.
