Századok – 1982
Zimányi Vera: A Batthyány család hagyományai 1153/VI
A BATTHYÁNY CSALÁD HAGYOMÁNYAI 1157 Batthyány Ádám ugyanekkor kitűnő gazdának is bizonyult, uradalmaiban a korban párját ritkítóan magas színvonalú igazgatást és írásbeliséget vezetett be. Ádám két fiának az utódaiban két ágra szakadt a család: az idősebb Kristóf utódai alkották a későbbi hercegi ágat, míg a fiatalabb fiútól, Páltól származott a grófi ág, később több alágazatokra bomolva. Azonban kis híján végzetes veszélybe került a család egész pályafutása, amikor Batthyány II. Kristóf Thököly Imre felkeléséhez csatlakozott — számos dunántúli nagybirtokossal egyetemben —, és a Bécset ostromló török táborba, ahol Thököly hívei is megtalálhatók voltak, élelmet szállított, sőt, németújvári várában általános felkelést hirdetett. A felszabadító háború megindítása után rájött arra, hogy milyen veszélybe sodródott, és fiát, II. Ádámot a bécsi udvarba küldte mentegetőzéseivel. Ez azonban nem akadályozta meg Strassoldo császári generálist abban, hogy a Batthyányak összes várainak a kulcsait elvegye, felfüggessze Kristóf generálisi tisztségét, és német katonaságot helyezzen el a várakban.1 0 Kristóf hamarosan meg is halt, és fia, II. Ádám, aki már nem volt kegyvesztett az udvarnál, alaposan kivette a részét a további török harcokból, sőt, 1693-ban a báni méltóságot is elnyerte. 1692-ben feleségül vette Strattman Eleonórát, és utódaik elsőszülött férfitagjai a Batthyány-Strattman kettős nevet viselték, és az 1746-ban alapított hitbizományi birtokok egyedüli élvezői lettek. A továbbiakban csak felvillantani tudjuk a család történetének fő mozzanatait. A hercegi ág, amelynek elsőszülöttei részére hitbizomány biztosította, hogy az ország legvagyonosabb mágnásainak a sorában maradjanak, a 18. század során aulikus karriert csinált. II. Ádámnak két fia kiemelkedő pályát futott be. Lajos sok más főtisztség betöltése után a legmagasabbat is elérte, 1751 — 1765 között az ország nádora lett, míg a fiatalabb, Károly katonai pályafutása során horvát-szlavón bán, a császári seregek fővezére, majd II. Lipót és II. József császári főhercegek nevelésének az irányítója lett, és 1764-ben hercegi rangot nyert. De gyermektelen lévén, a hercegi rangot és az egyre újabb birtokokkal gyarapított vagyont Lajos nádor elsőszülött fia, III. Ádám örökölte, míg a nádor kisebbik fia, József 1776-ban esztergomi érsek, majd két év múlva az ország hercegprímása lett. Úgy tűnik, a család ekkor volt hatalma csúcsán. A hercegi utódok közül Fülöp herceg bőkezűen támogatta a Nemzeti Múzeumot, majd a szerveződő Nemzeti Színházat is. A hercegi ág fiatalabb, tehát hitbizománnyal nem védett ágából származott az idegen szellemű ifjúból lelkes magyarrá vált Batthyány Kázmér, a reformországgyűlések lelkes főrendiházi tagja, Kossuth Védegyletének az elnöke, a későbbi 48-as külügyminiszter, aki száműzetésben halt meg. A 17. század közepén kettévált család grófi ága viszont a 18. században három ágra szakadt, az éleskői, a Zsigmondi és a pinkafői ágra, ez utóbbi pedig később további négy alágazatra bomlott. Minden birtoknövelés ellenére olyan mértékben osztódtak a javak, hogy ezek a Batthyány grófok a hercegi ágénál sokkal szerényebb vagyonnal rendelkeztek. A Zsigmondi ágból származott Batthyány Lajos, az első független magyar minisztériumelnöke. Mit jelenthetett számára a 19. század közepén az, hogy Batthyánynak nevezték? Olyan ősök sorára gondolhatott vissza, akik a 15—17. század folyamán mindvégig szívósan és hatékonyan harcoltak a törökök ellen, a 17. század során többször szembekerültek a Habsburgokkal. Tudtak gazdálkodni, birtokaikon és katonáik között erős kézzel rendet 1 "Zimányi Vera: A rohonc-szalonaki uradalom .. . 24-25.
