Századok – 1982

Krónika - A Magyar Könyvtárosok Egyesülete levéltáros szekciójának megalakulásáról 1147/V

KRÓNIKA 1147 ványok készítésében, addig gombamódia szaporodtak a megfelelő felkészültség és áttekintőkészség nélkül kiadott - főként helyi - forráspublikációk. Az előzetes felkérésnek megfelelően a témához többen készítettek korreferátumot, amelyek egy-egy forráscsoport feltárásának és kiadásának kérdésével foglalkoztak. Koroknai Ákos osztályvezető helyettes (Országos Levéltár) a polgári kori központi kormányszervek 1848-1918 közötti iratainak kiadásáról számolt be. A hatalmas vállalkozás keretében Ausztriában és Magyarországon párhuzamosan folyik az osztrák birodalmi, a magyar és ún. közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadásának előkészítése.(Eddig, mint ismeretes az első világháború idején keletkezett magyar és közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek láttak napvilágot.) A magyar részről 17 kötetre tervezett sorozat (megjelenését 1990-ig tervezik) számos olyan elméleti kérdés tisztázását (pl. a közlési szekció mélysége) követelte meg, amely az egész magyar forráskiadói tevékenység számára meghatározó lehet a jövőben. Trócsányi Zsolt főlevéltáros (Országos Levéltár) hozzászólásában az 1711 és 1848 között keletkezett kormányzati iratok kiadásának fontosságáról beszélt, első helyen említve a Magyarországgal és Erdéllyel foglalkozó miniszteri konferenciák (1711-1761) anyagának, a Staatskonferenz 1809-1848. évi iratainak és az 1848/49-es minisztertanácsjegyzőkönyveinek kiadását. Mint elmondotta, a 14—15 kötetre tervezhető kiadás kötetenként 20-22, illetve 40 ívet ölelne fel. Igen fontos és jelentőségéhez mérten mindmáig kellően fel nem használt forráscsoport - a hagyatéki leltárak - kiadásának fontosságára hívták fel a figyelmet Zimányi Vera tudományos munkatárs (Történettudományi Intézet) és Benczéné Nagy Eszter levéltáros (Zalaegerszeg). Mindketten a kérdés kiemelt gazdaság- és társadalomtörténeti fontosságát húzták alá. Zimányi Vera javaslatot tett a leltárak kivonatos feltárására, melynek elősegítésére közreadott egy mintakartont a legfontosabb kigyűjtendő adatokkal (név, foglalkozás, ingatlan, állatállomány, bútor, ékszer, könyvek, szerszámok stb.). Bán Péter levéltáros (Eger) a Heves és Külső-Szolnok vármegyei tizedjegyzékek új (helyi kezdeményezésű) megjelentetésének tapasztalatait tette közzé. Ismertette az előkészítés módszertani alapelveit, melyek között a meghatározó szempont a nyelvtudomány és a gazdaságtörténet érdekeinek együttes, komplex figyelembe vétele volt. Javasolta, hogy valamennyi tanácsi levéltár tűzze napirendre a tizedjegyzékek kiadását. Halasi László levéltáros (Fővárosi Levéltár) beszámolt a Fővárosi Nemzeti Bizottság iratainak kiadása során felmerült problémákról, tájékoztatott a különböző szakkérdésekről, és javasolta a nemzeti bizottságok iratainak országos feltárását. Gyáni Gábor levéltáros (Fővárosi Levéltár) a levéltári adatbank felállításának szükségességét hangsúlyozta. Kifejtette, hogy mindjobban megérnek a feltételei a számítástechnikai eszközök levéltári bevezetésének. Ehhez azonban a két tudományos terület szakembereinek szoros együttműködésére, továbbá annak tisztázására van szükség, hogy megállapítsák, mely levéltári források alkalmasak leginkább a gépi adatfeldolgozásra. Ezek sorában első helyen jelölte meg az összeírásokat, anyakönyveket és adójegyzékeket. A korreferensek sora Varga J. János osztályvezető (Fővárosi Levéltár) hozzászólásával zárult, aki Buda felszabadításának közelgő 300.-ik évfordulója alkalmával tartandó tudományos megemlékezés kérdésével foglalkozott. Hozzászólásában aláhúzta, hogy a jeles évforduló nemcsak fővárosi, de országos, sőt európai jelentőségű esemény, és ennek megfelelően kell felkészülni megünneplésére. Javasolta, hogy a vizsgálódásokba vonják be a felszabadító háborúk teljes időszakát. A különböző megemlékezések sorában egy európai szintű tudományos ülésszak, egy kiadványsorozat és egy reprezentatív kiállítás összeállításának lehetőségét vetette fel. A felkért hozzászólók után a résztvevők közül többen mondták el véleményüket a felvetett kérdésekről, főként a forráspublikációk témájáról. T. Mérey Klára kandidátus (Pécs) a hagyatéki leltárak kiadásának fontosságáról, és e jelenleg országszerte folyó feltárások rendszeres ismertetésének szükségességéről Benda Gyula tudományos munkatárs (Néprajzi Múzeum) a hagyatéki leltárak számítógépes feldolgozásának lehetőségéről szólt. Vörös Károly tudományos főmunkatárs (Történettudományi Intézet) egy egységes országos levéltári dokumentációs bázis kiépítését sürgette. Erdmann Gyula osztályvezető (Új Magyar Központi Levéltár) a titkos ügykezelésű iratok feltárási nehézségeiről beszélt.