Századok – 1982

Folyóiratszemle - Bemutatjuk a Geschichte und Gesellschaft c. folyóiratot 1131/V

1134 FOLYÓI RATSZEMLE értelmezett problémakörére, hanem a téma relevanciája következtében az össztársadalom stabilitására és mobilitására vonatkozóan is alapvető' új megállapításokat tesz. A komputer segítségével folytatott vizsgálat 22 elitcsoporthoz tartozó 4000 egyénre terjed ki. A számbavettek között találhatók a három nagy párt miniszterei, magas beosztású hivatalnokok, nagybirtokosok, a 200 legnagyobb vállalkozás vezetői, az államosított iparágak irányítói, szakszervezetek vezetői, azaz a megközelítés alap­szempontjait a képzettség, a vagyoni helyzet, ill. a réteghez tartozás határozta meg elsősorban. Az elemzés legnagyobb tanulsága: az utóbbi 96 évben Angliában a társadalmi elit egyre inkább a középső rétegekből nyeri utánpótlását, azaz a szociális mobilitás állandóan emelkedő irányzatot mutat. A Geschichte und Gesellschaft 7 évfolyamáról készített ismertetésünk csak a megítélésünk szerint legfontosabb, legérdekesebb tanulmányokra térhetett ki. Megközelítésünk esetleges szubjekti­vitása mellett elsősorban a terjedelmi lehetőségekkel magyarázható, hogy számos alapvetően fontos és tanulságos részlet mellőzésére kényszerültünk. A kiválasztott reprezentatív anyag is meggyőzően bizonyíthatja azonban, hogy hallatlanul izgalmas, igen színvonalas, a szakmai körök számára feltét­lenül tanulságos vállalkozásnak gondozója a Vandenhoeck a Ruprecht kiadó. Befejezésül az ismertetésben említés nélkül maradt kötetek listáját közöljük: Historische Familienforschung und Demographie (H. U. Wehler - 1975/2-3). Sozialer Protest (R. H. Tilly - 1977/2), Religion und Gesellschaft (W. Schieder - 1977/3), Technik und Gesellschaft (R. Rürup - 1978/2), Die Wissenschaften und ihre Geschichte (W. Lepenies - 1978/4), Arbeiterkultur im 19. Jahrhundert (J. Kocka - 1979/1), Antisemitismus und Judentum (R. Riirup - 1979/4), Professionalisierung in historischer Perspektive (H. U. Wehler - 1980/3) Erdődy Gábor Z. V. UDALCOVA, JA. N. SAPOV, JE. V. GUTNOVA, A. P. NOVOSZELCEV: AZ ÓOROSZ ÁLLAM - MINT CIVILIZÁCIÓK TALÁLKOZÁSÁNAK SZÍNTERE A XV., bukaresti történész világkongresszusra készített előadás rövidített változata a cikk. A szerzők elsősorban a gazdag kultúrtörténeti irodalom eredményeiből merítettek. Elöljáróban le­szögezik, hogy a 9—13. század között fennállott Kijevi Oroszország sokrétű és kiterjedt kapcsolatban állt a korabeli Bizánccal, Közép- és Nyugat-Európával, valamint az ázsiai Kelet országaival. A kap­csolatok alapvetően kereskedelmi jellegűek voltak, de a kulturális értékek cseréje is jelentős volt. Egykorú írásos emlékek, régészeti és numizmatikai anyagok alapján a kutatás egyre teljesebben tárja fel a keleti szláv törzsek 9-12. századi kulturális fejlődését, az azt elősegítő külső hatások jelentőségét és az óorosz kultúra visszahatását, helyét a középkori Európa egyetemes kultúrájában. A források segítségével a szakirodalom kimutatta, hogy a korabeli Európa ismerte a kijevi orosz államot. 12. századi francia irodalmi alkotások szóltak róla, 13. századi angol térképek jelölték. A római katolikus egyház vezetése is számon tartotta, mint megtérítendő területet. Az is tudatosult az európai kortársakban, hogy az orosz földek védőbástya szerepet töltöttek be a besenyők, a kunok, majd a mongol-tatárok támadásával szemben. A szerzők nagy jelentőségűnek tartják, hogy az európaiak tudtak a régi orosz városokról, a városok országának nevezték a Kijevi Oroszországot. Kézműveseik termékei közül különösen a bizánci eredeti motívumokkal gazdagító ötvösmunkákat ismerték külföldön. A kultúrtörténeti kutatások azt is feltárták, hogy a kora-feudális keleti szláv államban ismerték a környező világot. Térképeik mellett elsősorban irodalmi emlékeik (az Igor ének, a bülinák stb.) tanúskodnak erről. A környező világgal való sokrétű érintkezést igazolja a keleti kézművesség remekeinek el­terjedése, a templomépítészetben megőrzött számos hatás. Az érintkezéseket elősegítette a társadalmi viszonyok hasonlósága, a keresztény kultúra terjedése. Ugyanakkor azonban figyelemre méltó, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom