Századok – 1982
Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V
992 TÖRÖK SÁNDOR ból kerültek hozzánk.3 1 Problematikus e nép aránylag szerény helynévi hagyatéka, melynek viszont a törzsnevekhez mért távolsági arányszáma - Adattárunk tanúsága szerint - a Nyékét még megelőzi. Kérdéses az is, hogy az idegen káliz név számos lehetséges magyar variánsa mind valóban káliz eredetű-e? Ha a nem bizonyosakat elhagyjuk, az értékszám valóban törzsnévi nívóra emelkedik, a helyek száma pedig zsugorodik . .. Törzs volt-e aekáliz kabarjaink között, vagy testőr- és hivatalnokréteg? Nincs-e egy másik segédnép megnevezés, mely ugyancsak rájuk vonatkozott? (Örs = Arsija? ) A kazár nép nevét tükrözhetik Kozár helyneveink, hacsak nem szláv környezetben fordulnak elő, ahol inkább a 'kecskepásztor' jelentést kell föltennünk. Ezért csak az egykori magyar nyelvterületen települt 9 Kozár helység távolsági vizsgálatát végezzük el, s ha megfelelő értékeket kapunk, úgy ezeket is a kabarok szállásainak tekinthetjük anélkül, hogy közelebbi törzsi hovatartozásuk meghatározható lenne. Amint látni fogjuk, a Kozár nevű faluk távolsági arányszáma a legalacsonyabbak közé tartozik. Ez még korántsem jelenti azt, hogy mind szláv eredetűek lennének, mert a székelyekről nevezett vagy velük kapcsolatba hozható — Székelyföldön kívüli — helyeké még alacsonyabb, pedig ezektől senki sem tagadta meg a népnévi eredetet.3 2 Kozár és Székely nevű — létező vagy csak létezett - helységeinknél arra kell gondolnunk, hogy ezek a törzsekről nevezett helyekkel nem egyidejűleg és nem azonos céllal települtek. Különböző vélemények alakultak már ki a Györffy által rejtélyesnek nevezett Ság helynevünkkel kapcsolatban. Melich János „talán törzsnév"-nek tartotta,3 3 Kálmán Béla szerint: „a Ság egyik, már kihalt, 'erdő'jelentésű szavunkat őrizte meg." De lásd tovább: „Ság térszínformanevünk 'erdős hegy'jelentésű volt."3 4 Kiss Lajos szerint: „Az országszerte és nagy számban jelentkező Ság hn.-ben talán (kabar) törzsnév rejlik."3 5 A TESZ szerint a szó első jelentése domb, halom; a második talán berek; erdő; bár azt is megjegyzi, hogy miután ez a szó csak helynevekben maradt fenn, köznévi jelentésére csak következtetni lehet.3 6 Amikor mi is a helynevekből akarunk távolságmérésekkel a szó eredeti jelentésére következtetni, két nagy nehézségbe ütközünk. Az egyik nyelvi természetű, és abban áll, hogy a ság ma képző, és már a Halotti beszédben így fordul elő а Ъша^пар' szóban. Tehát -ság végű helyneveink egy része kétségtelenül képzés és nem összetétel. Például: Nagy- és Kis Királyság, miket Szilágyi Mihály nevezett így el, amikor birtokába kerültek.37 Ezért esetenként kell eldöntenünk azt, hogy egy jelzett Ság-gal, vagy csak egy képzett szóval van dolgunk. A másik nehézség földrajzi jellegű: Ság helyneveink az egész középkori magyar nyelvterületen föllelhetők. Erdélynek és a régi Partiumnak olyan zugaiban is, ahol törzsnevek már alig, vagy egyáltalán nem szerepelnek. így Csíkban, mely csak a 13. században, tehát századokkal a törzsi helynevek keletkezése után, kezd 31 Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. 50-54. "Kivéve Hunfalvy Pált, aki 'erdőőr' értelműnek tartotta a székely nevet: Az oláhok története. Bp., 1894. ггМеНсИ János: A honfoglaláskori Magyarország. Bp., 1925-29. 366. 34 Kálmán Béla: i. m. 131, 137. 3 5 Kiss Lajos: i. m. 552. 36 TESZ. III. 470. 3 7 Vö. Kiss Lajos i. m. 203. Eperjes, 2.
