Századok – 1982
Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V
A KABAR TÖRZSEK NEVÉRŐL 989 melyek Árpád-kori eredete általában föltehető. Két védőszent és két növény nevet választottunk ki. Ez a probléma műszaki oldala volt. A lényegbevágó kérdések ott kezdődnek, hogy például a Nyékek közül melyiket vegyük föl gyűjteményünkbe, és mit hagyjunk el? Elvileg Kniezsa álláspontjára helyezkedtünk, és a törzsi helyneveket akkor is a törzsek településeinek tekintettük, ha csupán újkori adatot ismerünk róluk, de egy megszorítással: ilyeneknek ma is törzsből nevezett helyeknek kell lenniük. Mert olyat, melyet csupán egy török defterből lehet törzsnévként olvasni, de se előtte, se utána nincs rá ilyen értelmű adat, nem fogadtunk el, miután a régi arab írás olvasása annyi variációt tesz lehetővé, hogy teljesen megbízhatatlan a magyar kiértékelés, ha az a mai élő névre nem támaszkodhat. Ilyen csak-defter adat Kniezsánál sem található. Mellőztük a némelyik kutató által tévesen törzsnévnek minősített helyeket és a földrajzi fekvés pontos ismeretének hiányában nem ábrázolhatókat. Ezekre mindegyik típus végén egyenként rámutatunk. Törzsi helyneveink túlnyomó többségét középkori okleveleink említik. Az első említés általában 1—2 századdal az alapítás után történt. Ezek a helyek ugyanis csak akkor keletkezhettek, amikor a törzsek (pl. azok katonarétege) még valamilyen funkciót végeztek, és nem akkor, amikor nevük már a nép emlékezetéből kiveszett, s így a Szent László-kori ősgesztából is kimaradt.13 Amikor az oklevelek sokasodtak, már szép korra tekinthettek vissza Megyereink és társaik. Jelen dolgozat feladata nem a törzsekről nevezett faluk és dűlők első említéseinek — immáron sokadik — seregszemléje, hanem azok elhelyezkedésének, páros, csoportos vagy éppen szórványos voltuknak vizsgálata és az eredmények dokumentálása. Ez a dokumentálás egész adattárt igényel. Nem akartam az oldalak számát még az említések évszámaival és az ezekhez szükséges szakirodalmi hivatkozásokkal is növelni, így még a lényegről is elterelve a figyelmet. Mégis: ha valamelyik törzsi helynevünk a közismert történeti-földrajzi munkában (Csánki, Kniezsa, Györffy, Bakács, IIa köteteiben) nem fordul elő, közlöm a forrást. Az egymáshoz 5 km-nél nem távolabb települt helyeket szomszédosnak tekintettük. (Síkságon gyalog egy órás, vágtató lovon negyedórás út.) Ezt a távolsági kategóriát 5 ponttal értékeltük. Az 5 és 10 km közötti távolság még mindig közeli település, különösen az Alföldön. 3 ponttal Jutalmaztuk". Az egymástól 10-15 km-re eső települések még egy csoportba tartoznak az ország sok részén ma is. Még inkább az ezer évvel ezelőtti települési hálózatot elképzelve. Még ezt a kategóriát is mértük, és 1 ponttal honoráltuk. (A pontozás megindoklását lásd az Adattár bevezetésénél.) A pontozással mindegyik hely, sőt minden helynév-típus osztályzását tesszük lehetővé. Példa: az N 11 távolsága M 14-tó'l 13 km érték: 1 pont Szomszédság, közelség, csoportos település az N 11 távolsága G 22-tó'l az N 11 távolsága T 16-tól 5 km érték : 5 pont 9 km érték : 3 pont az N 11 összes pontértéke: az ábrázolt 27 Nyék ossz. pontértéke: az egy Nyékre eső átlag 122 : 27 = 9 pont 122 pont 4.5 pont 13 Kniezsa István: uo.
