Századok – 1982

Elmélet és módszertan - Török Sándor–Györffy György bevezetésével: Mi volt a neve a három kabar törzsnek 986/V

A KABAR TÖRZSEK NEVÉRŐL 987 Török Sándor munkája meghozta a remélt eredményt, mely kihatásaiban a magyarság etnogenezise kérdésének vizsgálatához is hozzájárulhat. Ehelyütt csak annyit jegyzek meg, hogy a székelyek aligha tekinthetők a három kabar törzs egyikének. Györffy György II. A kérdés eldöntésére több, komolyan figyelembe veendő ötlet merült már föl. Kabar törzsnek tekintette Nagy Géza a Kálizt és a Varsányt,1

Kniezsa István - anélkül, hogy kabar voltukat megalapozottnak látta volna — honfoglaló törzsként elfogadta a Varsányt és a Tárkányt2

és 11. századi, magyarországi török néprésznek a Kálizt.3

Utóbbi helyneveit azonban nem térképezte, bár egy részüket lábjegyzetben felsorolta.4

Moór Elemér a Varsányt, Tárkányt és Székelyt vélte kabaroknak.5

Sebestyén Gyula a székelyeket,6

Hóman Bálint pedig a palócokat tartotta a kabarok utódjának.7 Sebestyéntől és Hómantól eltekintve, a kutatókat általában a helynevek irányították véleményük kialakításában. Fölfigyeltek azokra a helynév-típusokra, melyek leginkább a honfoglaló törzseinkről nevezett helyek szomszédságában találhatók, és nevük még ugyanolyan formában szerepel, mint azoké a török vagy iráni eredetű népcsoportoké, melyeket forrásaink a kora Árpád-korban hazánk területén említenek: „voscian"-ok,8 kálizok — vagy a kazár kagán testőreiként — tárkányok. A székely törzs ide vonásához viszont nem kellett különösebb fantázia vagy körültekintés. Népnév, illetve törzsnév volta nyilvánvaló, csak eredete problematikus még ma is. A helynevekből kikövetkeztetett törzsnevek esetében tehát részint topográfiai, részint történelmi, etimológiai szempontok voltak a mérvadók. Vegyük őket sorjában szemügyre. A) Topográfia. A törzsi helynevekre nézve Kniezsa ezt írja: „az ország különböző részein szétszórva találhatók, . . . elterjedésük sehol sem lépi túl a többi adatok alapján igazolt magyar nyelvterület határát, környezetük jellegzetesen magyar." Ezenkívül még a „magyar szállásterület szélein, királyi várbirtokokon való tömeges előfordulásukat" említi.9 B) A történelmi szempontok egyrészt korai okleveles említést igényelnek e helynevek többségétől (a néhány, csak az újkorból adatolt helynév 'per analogiam' tekintendő réginek), másrészt azt, hogy etimológiájuk egyértelműen a magyarság honfoglalás előtti környezetére, lehetőleg a kazárokra utaljon. 'Turul XXVIII. 59,61. 2Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Szent István Emlékkönyv II. 371. Bp., 1938. 3Kniezsa István: i. m. 439. 4Kniezsa István: i. m. 440. 5Moór Elemér: A honfoglaló magyarság megtelepedése és a székelyek eredete. Szeged, 1944. 'Ethnográfia 1897. 7Hóman-Szekfű: Magyar történet I. 144. oldal utáni térkép. 81075/1217: „qui vosciani dicuntur" Mon. Eccl. Strig. I. 58.1. 'Kniezsa István: i. m. 371.