Századok – 1982
Közlemények - Csóka J. Lajos: Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár MS. III. 184. kódexe 969/V
EGY KÓDEX LEÍRÁSA 981 bejegyzés, azt nem tartjuk 12-13. századi hiteles bejegyzésnek, mellyeV bizonyítani lehetne, hogy kódexünket már akkor Magyarországon, hihetőleg az esztergomi képtalani iskolában használták, illetőleg írták volna. Ezt a fölfogásunkat a következőkben igyekszünk kifejtem és igazolni. « Kódexünk eredeti szövegén — a Canticum-magyarázaton és a triviumos részen — kívül több későbbi, gótikus jellegű írás- vagy tollpróba is található. így a 22 v oldalának szegélyein látható betűcsoportok, a 23 r oldalon a hatsoros „krónika" mellett lévő „ave maria" szavak s a 23 v oldalának következő szövegei: „ave maria gracia plena Dominus Dominus tecum et gracia tua sit me(cum) mater misericordiae et benedicta(in) mulieribus et benedictus est fructus ventris tui" Hogy ez csupán jelentéktelen tollpróba, abból is látható, hogy a „Dominus" kétszer is szerepel, a cum és az in praepositiók pedig kimaradtak. Az „Ave Maria" alatt aztán az értelmetlen „Pr meus est bonus facinus", alatta pedig a rímes „dum qui/ habere putor — solepni voce solutor" szöveg olvasható. Az „Ave Maria"-hoz hasonló jellegű tollpróbának tartjuk a „krónika" következő szövegét, mely sem a személy- és helynevek helyesírása szempontjából, sem paleográfiai alapon nem tekinthető 12—13. századi alkotásnak. reges nri pie memor sets Stepan sepult albe andreas in monaster abat de tihan bela sexar Salo mon extra muros alb geuca va ci ladlaus varad caiman albae Stephan minor varad A „króniká"-val kapcsolatos első megjegyzésünk az, hogy betűi annyira ziláltak, hogy azt nem lehet egy gyakorlott kéz folyamatos írásának tekinteni. A betűk hol jobbra, hol balra dőlnek. Éppen ilyen próbálgatás jelét látjuk abban is, hogy az író Alba locativusát egyszer albe, máskor albae, harmadszor alb formában írta. Továbbá a sanctus sets s a Ladislaus ladlaus rövidítése éppúgy nem használatos, mint az abbatia helyett írt abat sem. Ami a hely- és személynevek írását illeti, a tihan, sexar, vaci, varad, Stepan, geuca alak nem fordul elő Árpád-kori irodalmunkban, de a caiman is csak ott, ahol Kézai azt írta, hogy Kálmánt a magyarok azért nevezték „Qunwes Kalman"-nak, mert püspök korában könyvből imádkozta a zsolozsmát.3 7 Ezeket a szavakat a 13. századi Kézai így hozta: „Stephanus. . . sepultus est Albae: Andreas ... in Tyhon monasterio proprio .. . sepelitur; Bela ... in suomonasterio dicto Sceugzard sepelitur; Salomon ... in civitate vocata Pola . . . iacet tumulatus; Geicha . . . Waciae tumulatur; Ladislaus... in Warod requiescit; Kalommanus . .. iacet Albae".38 Az az állítás, hogy Salamont a fehérvári falakon kívül temették el, másutt nem olvasható tévedés. Végül még azt jegyezzük meg, 37 Szentpétery: Scriptores rerum Hungaricarum. I. Budapest, 1937. 182. 3 8 U. o. 173,180-82. 10 Századok 82/5
