Századok – 1981
Makkai László: Bethlen és az európai művelődés 673/IV
693 BETHLEN GÁBOR ÉS KORA röviddel halála után keletkezett vers magyar Faustként mutatja be: „végtére annyira jutván, ördögtül is megcsalatván, vérrel tött kézírást pénzért. .." Ezek a szórványos adatok nem elegendők arra, hogy belőlük Molnárnak a barátai által űzött titkos tudományokba, mágiába, kabbalába, alkímiába való teljes beavatottságára következtessünk, viszont kizártnak kell tartanunk, hogy a velük folyamatosan fenntartott jó viszony során érintetlen maradt volna részben nyomtatásban is megjelent tanításaiktól.5 1 Irodalmi munkássága azonban a rajnai kálvinizmusnak csak filológiai és teológiai tudományát közvetítette, szótárával, nyelvtanával, majd műfajról műfajra Pázmány és Káldi munkásságát követve, azt ellensúlyozandó biblia, imádságoskönyv, zsoltárfordítás, istentiszteleti rendtartás, prédikációgyűjtemény, hitvitázó értekezések s végül a Kalauzra mintegy válaszul készült Institutio-fordítás kiadásával. Noha ezeknek tekintélyes része Oppenheimben, a rózsakeresztes iratok legfőbb kiadási helyén, azokkal egyidőben jelent meg, nyoma sincs bennük a kálvinista ortodoxiától való akár egy lépésnyi eltérésnek, a titkos tudományok akár legcsekélyebb becsempészésének sem. Utolsó kiadványában, Betuleius-fordításában következetesen kereszténnyé értelmezi át az antik mitológiát, s élete végén keresztény humanizmusával a puritanizmus javára látszik szakítani, mikor fordítani kezdi, majd befejezésre Medgyesi Pálnak átengedi a Praxis Pietatist, melynek szellemiségét a titkos tudományoktól egy világ választja el. Aligha tételezhető fel tehát, hogy Molnár a rajnai kálvinizmus másik arcát, a titkos tudományok iránti érdeklődést ugyanolyan alapossággal bemutatta volna Bethlennek, mint keresztény humanista kultúráját. De Goclenius másik magyar tisztelője, Pataki Füsüs János sem tesz még célzást sem Bethlen számára írt királytükrében mesterének asztrológiai érdemeire, hanem egy ebben a vonatkozásban közömbös közléssel kapcsolatban jegyzi meg róla, hogy atyjaként tisztelte. Úgy látszik, Bethlent magát nem is érdekelte különösebben a csillagjóslás. Nem lehet véletlen, hogy míg az 1618-ban megjelent, majd 1619-ben újra feltűnt üstököst, mely egész Európát lázba hozta, általánosan a kitörő harmincéves háború, sőt a világvége előjelének magyarázták, addig Bethlen csak vonakodva, püspöki megintésre engedve papjainak, ,látván Isten haragját... poenitentiát hirdete", azaz országos böjtöt rendelt el.5 2 Bocatius Cometa Hornus címen már 1618-ban értekezett a jelenségről, szerepel úgyszólván minden magyar naplóban és krónikában, az erdélyi szász Krauss Györgynél pl. úgy, hogy „az utolsó ítélet jele lehet.. . tömérdek csapást és szerencsétlenséget hoztak",5 3 míg Pataki Füsüs Jánosnál éppen ellenkezőleg Bethlen sikerei előjeleként : „Felségedet választotta Isten újonnan mostan Magyarország tündöklő csillagává, kit az égen feltetsző üstökös csillag ez utolsó időnek 1618. esztendejében napkeleti Gedeonként eljönni utolsó napján karácson havának nyilván mutatott. Ez mennyei jel vezérelte Felségedet, hogy ez utolsó időben lenne Magyarországnak Jósiás királya, hazájának atyja".5 4 A Goclenius-tanítványnak ez a jelmagyarázata azonban inkább manierista költészet, mint asztrológiai tudóskodás. Bethlent az égi jelenségek sem nem aggasztották, sem nem bátorították hadivállalkozásában, kiterjedt levelezésében sehol sem emlékezik meg róluk. 51 Szőnyi György Endre: Molnár Albert és a „titkos tudományok". In: Szenczi Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. Szeged, 1978. 49-57. 51 Milotai Nyilas István: Speculum Trinitatis i. m. 9. 5 3 Bethlen Gábor emlékezete i. m. 171. 54 Pataki Füsüs János i. m. 22.
