Századok – 1981
KÖZLEMÉNYEK - Gergely Ferenc: Cserkész világtábor Magyarországon 1218/VI
CSERKÉSZ VILÁGTÁBOR MAGYARORSZÁGON 1223 Időközben kiépítették a táborparancsnokság erősen központosított szervezetét. A parancsnok Teleki Pál, helyettese Sik Sándor, a vezérkari főnök pedig Farkas Ferenc lett.1 9 A táborparancsoknág szűkebb törzse, a kormánybiztosság, a vezérkari főnökség, a szakcsoportok, a gödöllői helyi bizottság, a társadalmi bizottság, a központi cserkészintézmények vezetői, az altáborok vezetősége és az összekötő tisztek csoportja saját terveket dolgoztak ki, s azokat igyekeztek egyeztetni. Széles körű diplomáciai és propagandamunka bontakozott ki. Őrsöktől a kerületekig mindenki készült a világtáborozás méltó megrendezésére, a külföldiek illő fogadására.20 Az illetékesek pontosan szabályozták az idegenekkel való érintkezést. Eszerint a magyar cserkészek legyenek velük szemben előzékenyek, hívják meg őket saját táborukba, ételüket osszák meg velük, ismerjék hazájukat, népük történelmét, önmagukról tárgyilagosan beszéljenek. Ismerjék nyelvüket, tábortűzi szereplésüknél nyilvánítsák elismerésüket. Az idegenek táborába látogatva: „le nem kicsinyelni semmit, nem hencegni, ha gyenge dolgokat látunk!" — szólt az utasítás.2 1 A magyar cserkész járjon nyitott szemmel a világtáborban, és figyelje meg az idegen cserkészek szellemét, fegyelmét, lelki életét, táborépítését, gyakorlati cserkésztudásukat, ügyességüket, tábortűzi bemutatóikat, rendjüket, higiéniájukat, jótetteiket, rendkívüli teljesítményeiket, öregcserkészeiknek s a kisfiúknak (farkaskölyök stb.) életét.22 Az amerikai szövetség „megbékítésétől", díszsátrak beszerzésén keresztül az egészségügyi létesítmények olcsó, de mégis célszerű típusának kiválasztásáig teqedt a megoldandó feladatok skálája. A gróf Andrássy Mihály által vezetett sajtócsoport minden hazai és külföldi lapot igyekezett megnyerni a jamboree propagálására. Megszólaltatták a magyar társadalom cserkészettel rokonszenvező személyiségeit: papokat, politikusokat, írókat, katonákat. Hat pontból álló kérdéssorozatot állítottak össze részükre,2 3 nyilatkozatukat a következő indokolással kérték: „Ez az esemény kétségtelenül nagy jelentőségű - különösen napjavitatni — „mégsem járt el helyesen, amikor ezt a nyilatkozatot közzétette, nemcsak azért, mert a Gödöllőre járó nyaralókat elidegenítette attól, hogy megismételjék odamenctelüket, hanem az idegen országban lévő szülőket is elirasztotta attól, hogy messze távolból olyan helyre bocsássák gyermekeiket, ahol rossz a levegő, porosak az utcák, és kevés a víz. (Gál Jenő: Kissé exluzív talán a levegő! Inkább az fogja őket elidegeníteni! ...)... ez lesz a világ legnagyobb eleven néprajzi látványossága . . ." (Gál Jenő állandóan közbeszólt. G.F.) Ne vitatkozzanak hát, fejezte be felszólalását Endre képviselő, fogjanak össze, támogassák a Jamboreet ... a világ 49 nemzetének fiai egy jobb sorsra érdemes nemzetnek a benyomásával távozzanak . .. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek!" Ogy. Képv. Naplók XII. kötet. 405.1. Petrovácz Gyula felszólalását ld. Uo. 425-26. OL. P. 1359/68. „Rendkívüli események az előkészítés alatt" című előterjesztés. "A Táborparancsokságban a központosítás jóval nagyobb volt, mint a mozgalom országos szervezetében. A vezetők hatásköre és egyben felelőssége is megnőtt, a végrehajtók viszonylagos önállósága pedig minimálisra csökkent. Teleki Pál itt érvényesítette a mozgalom, tágabb értelemben a magyar társadalom átépítésére vonatkozó elgondolásait. Értékeléseiben többször elismeréssel beszélt a Táborparancsnokság működéséről. A IX. cserkészkerület vezetői viszont ezt a szervezetet tartották a jamboree legsebezhetőbb pontjának. Véleményükét, Teleki védelmében, Farkas Ferenc a leghatározottabban visszautasította. 20 Ld. Kápolnai József: A magyar cserkészet krónikája. OSzK. Kézirattár. Q H. 4283. XII. kötet., A Jamboree Tanács 11 fő témakörrel foglalkozott. A részfeladatok végrehajtásának irányítói elbírálták az építési ajánlatokat, ellenőrizték a plakátterveket stb. 21 OL. P. 1359/102. 2 2 Uo. 2 3 OL. K. 429/66/1933-3.
