Századok – 1981
Heckenast Gusztáv: Erdély technikai műveltsége Bethlen Gábor korában 731/IV
Heckenast Gusztáv: ERDÉLY TECHNIKAI MŰVELTSÉGE BETHLEN GÁBOR KORÁBAN A 16—17. századi erdélyi fejedelemségben a technikai műveltség fogalma, úgy látszik, még ismeretlen volt. Apáczai Csere János a kor valamennyi tudományát rendszerező Magyar Encyclopaediában „A csinálmányokról" szóló VIII. részben Amesius Technometriája alapján felsorol ugyan néhány tucat „csinálmányt", köztük a számvető táblát, napórát, ágyűt, puskaport, kemencét stb., de mechanikai leírást nem ad; ahelyett olvasóit Comenius Januájának idevágó szócsoportjaihoz utasítja, és míg a gazdálkodásról több mint 20 oldalon keresztül szól, a kézműves mesterségekről hallgat.1 A Bethlen korabeli Erdély technikai műveltségét nyomozva tehát más, nem kortársi, hanem technikatörténeti kiindulópontot kell választanunk. A középkori Nyugat-Európa technikai forradalma a 14. század végén lezárult. Az angol ipari forradalmat megelőző három és fél század, az 1400—1750 közötti időszak műszaki fejlődése mind a megelőző, mind a következő technikatörténeti korszakhoz viszonyítva szerénynek mondható,2 s az 1400 utáni találmányok közül egyedül a könyvnyomtatás jutott el Erdélybe. Európa technikai fejlődése az 1600 körüli évtizedekben lényegében stagnált, így Erdélyben sem várhatunk többet, mint ami már a középkor végén is megvolt. Aprólékos munkával össze lehetne gyűjteni és le lehetne írni mindazt, amit forrásaink Erdély kézművességéről és bányászatáról megőriztek számunkra; bizonyosan találnánk a technikai műveltség elemeit megvilágító szövegrészeket, sőt múzeumi tárgyakat is. Egy ipartörténeti monográfia azonban végül mégsem adna választ a kérdésre: milyen volt a Bethlen-kori Erdély technikai műveltsége. Nem az a fő nehézség, hogy egy ilyen körkép — éppen a technika stagnálása miatt — évszázadokat fogna át, és nem volna leszűkíthető Bethlen Gábor korára, hanem az, hogy hasonló részletességű összehasonlító anyag híján nem tudnók Erdély technikai műveltségét mihez mérni. Márpedig minden műveltség, így a technikai műveltség is, csak viszonyítva értékelhető. Ilyen viszonyító értékelésre ad lehetőséget Bethlen két telepítési akciója, az anabaptista mesterembereké 1621-ben és a felvidéki bányászoké 1622-ben. 1 Bán Imre: Apáczai Csere János. Budapest, 1958. 273-276. 1 Endrei Walter: A középkor technikai forradalma. Budapest, 1978. (Gyorsuló Idő.) 85.
