Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Magyarország külpolitikája a formálódó Berlin-Róma tengely árnyékában 924/V

MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJA AZ 1930-as ÉVEK KÖZEPÉN 941 meglehetősen tartózkodóan viselkedett, néhány nappal később Bülow államtitkár ellenben már magától - tehát a követ előzetes kérdése nélkül — arról beszélt, hogy a szerződés megkötésének előfeltételéül szabják a szovjet—csehszlovák megállapodás „katonai vonatkozásainak kiküszöbölésé "-t. A követ pedig minisztere számára azt a benyomását fogalmazta meg, mely szerint a németek a keleti szerződések megkötését különböző feltételektől fogják függővé tenni és „egyébként is (a) kérdés még igen messzefekvőnek tekinthető." Ε szavak - és talán még inkább annak tanulsága, hogy Hitler korábbi hasonló ajánlata is füstté oszlott — átmenetileg megnyugtatták Kányát: közel egy hónapig nem firtatta az ügyet.18

Közben azonban az történt, hogy Ausztria április 1-én egyoldalú elhatározással ismét bevezette az általános katonai kötelezettséget, majd április 10-én a török kormány a Dardanellák demilitarizálásának megszüntetésére irányuló kérelmet intézett az 1923-as lausanne-i békeszerződést aláíró hatalmakhoz. Az új helyzet sajátosságai közé tartozott, hogy a kisantant csak formálisan fordult az osztrák kormány ellen, viszont minden figyelmét — és egyben tényleges fenyegetését — Magyarország felé irányította. Ausztriával szemben, amelynek sem területi, sem — a dél-tiroli kérdést kivéve — kisebbségvédelmi követelései nem voltak, ugyanakkor újrafelfegyverkezésének Németországgal szemben védekező célja is lehetett, elnézőbbek voltak. Ám attól tartottak, hogy az európai status quot morzsoló újabb lépések a magyar kormányt is lépésre bátorítják. Ekkorra a magyar álláspontban annyi változás valóban történt, hogy míg korábban egy dunai paktumot csak ismert feltételei* teljesítése esetén volt hajlandó aláírni, addig mostantól a tárgyalásokon való részvételének előfeltételéül katonai jogegyenlőségének elismerését kívánta. A kisantant preventív intézkedései — a csehszlovákok és a románok mozgósítottak is — újabb gyűlölethullámnak adott tápot. Mivelhogy pedig a Németország által felajánlott szerződések gondolata korántsem került le napirendről -ébren tartásáért a csehszlovák diplomácia is megtette a magáét, a németek pedig természetesen nem cáfoltak -, ezért Kánya az egy hónappal előbbinél lényegesen alaposabban kezdett foglalkozni a problémával. Április derekán — nagyjából a két évvel korábbi sémán mozgó — részletes utasítást küldött Sztójaynak. így szó volt benne „a németek barátságába vetett hit" megrendüléséről, „szívósan tanúsított németbarát politikánk" — németek előtt is aligha hihető — bukásáról, a nyugati orientáció híveinek felülkerekedéséről. Könnyű belátni, hogy Kánya a külpolitikai irány megváltozásának lehetőségét ily éles vonásokkal taktikai megfontolásból rajzolta körül, ezt azonban azért tette, mert a német—csehszlovák megnemtámadási szerződés létrejöttétől komolyan tartott. Egy akkortájt készített feljegyzésében - többek között — e szavakat vetette papírra: „Tekintettel arra, hogy Németország a francia—szovjet egyezmény miatt mondta fel a •Magyarország azt támasztotta feltételül, hogy az egyezmény aláírása révén helyzete ne váljon az addiginál kedvezőtlenebbé. Konkrétan ez azt jelentette, hogy nem hajlandó lemondani a békés revízió jelszaváról, tehát a Benes által újból és újból felvetett trêve politique - politikai fegyverszünet -koncepciót elutasítja. Az emh'tett alapállásból következett a katonai egyenjogúság elnyerésének az igénylése, azon lehetőséghez való ragaszkodás, hogy a szomszédos országokban élő magyarság helyzetének javítását szorgalmazhassák, valamint a kölcsönös segélynyújtás elvének az elutasítása. "DDF II. 1. kötet 466. sz.; Ormos 405.; DIMK II. 5. sz. irat 10. sz. jegyzete, uo. 6. sz. irat 14. sz. jegyzete, X 10.926. sz. doboz Ε 569605-06. Renthe-Fink 1936. III. 16-i feljegyzése Sztójayval folytatott beszélgetéséről, DIMK II. 5. sz. Sztójay III. 16-i számjeltávirata ugyanerről, uo. 6. sz. Sztójay III. 21-i számjeltávirata Bülowval folytatott beszélgetéséről.