Századok – 1981
TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V
896 T1LKOVSZKY LORANT nyíltan kijelentve, hogy ilyen térkép nem létezik, és hozza sajtója tudomására, hogy újabb hivatkozást e térképre a német—magyar viszony tudatos megzavarásának tekint. Azon várható panaszokkal kapcsolatban, hogy a német kormány nem befolyásolja a Magyarországtól elcsatolt területek német kisebbségeit az ottani magyar kisebbségek politikájával való együttműködésre, a feljegyzés szerint egyrészt rá kell mutatni arra az ellentmondásra, hogy a magyar kormány a kisantant-országok német kisebbségeinek Németország részéről való befolyásolását sürgeti, ugyanakkor viszont a magyarországi német kisebbség ügyének németországi pártfogolását beavatkozásnak tekinti a magyar belügyekbe; másrészt azt kell válaszolni, hogy a kisebbségi együttműködés legfőbb akadálya az a nem megfelelő nemzetiségpolitika, amit a magyar kormány a magyarországi németséggel szemben folytat. Annak, hogy a német kormány figyelembe vehesse a magyar kormány panaszait, és méltányolhassa az elcsatolt területeken a német—magyar kisebbségi együttműködésre vonatkozó kívánságát, a feljegyzés szerint feltétele, hogy vessenek véget a névmagyarosítás erőszakolásának, ami nyilvánvaló megsértése a magyar részről is annyit hangoztatott legelemibb kisebbségi jogoknak; teljesítsék a magyarországi németség kulturális követeléseit, s az iskolakérdésben számolják fel azt a kirívóan hátrányos helyzetet, amely az elcsatolt területek német kisebbségeinek iskolaviszonyaihoz képest mutatkozik. Német ismétlőiskolák, polgári iskolák és gimnáziumok létesítésétől egyelőre el lehet tekinteni, de ragaszkodni kell az egységesen vegyes tannyelvű német népiskolák megvalósításához, ott is, ahol az egyház az iskolafenntartó. Németül oktatni tudó kellő számú pedagógus biztosítására nem elégséges a magyar tanítóképző intézetekben jelenleg többnyire fakultatív módon és kis óraszámmal folyó német nyelvű oktatás, sem a nyári párhetes továbbképző tanfolyamok, hanem önálló német tanítóképző intézet felállítását kell követelni. Ragaszkodni kell továbbá a német óvodákra, német óvónőkre vonatkozó igényekhez. A feljegyzés szerint meg kell védeni a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület autonómiájáért, tehát a vezetőség kormánybefolyástól mentes szabad választásának — a magyarországi egyesületi életben egyébként érvényesülő — lehetőségéért síkra szálló Volksdeutsche Kameradschaftot attól a vádtól, amit várhatóan Kozma is hangoztatni fog, hogy ti. államot akarna képezni az államban. Követelni kell az egyesület igazságtalanul elítélt és bebörtönzött volt főtitkárának, Baschnak szabadon bocsátását, a német-magyar kapcsolatokat különösen súlyosan terhelő ügyének likvidálását „a kiengesztelődés szellemében". Végül azt hangsúlyozza a feljegyzés, hogy Kozmával tárgyalva, ragaszkodni kell a magyarországi németség kulturális célú németországi pénzügyi támogatásának jogához és lehetőségéhez, arra hivatkozva, hogy a magyar kormány is ezt teszi az elcsatolt területek magyar kisebbségei vonatkozásában. A német kormány kész tárgyalni arról, hogy ez a pénztámogatás a magyarországi németség kulturális intézményei részére a jövőben nyíltan, azaz a magyar kormány tudtával és beleegyezésével történjék.40 Kozma berlini útját közvetlenül megelőzte egy megbeszélés 1936. december 8-án Mackensen követ és a magyar kormány egyes tagjai között a magyarországi német kisebbség ügyében, amelyet még Neurath német külügyminiszter kezdeményezett *UBA, R. 43. II. Bd. 1502. Fol. 53-56. Aufzeichnung über konkrete Besprechungspunkte von ungarischer und deutscher Seite.
