Századok – 1981

TANULMÁNYOK - Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség a Darányi-kormány idején (1. rész.) 883/V

TANULMÁNYOK Tilkovszky Lóránt: A MAGYARORSZÁGI NÉMETSÉG A DARÁNYI-KORMÁNY IDEJÉN 1. rész A hazai német mozgalom helyzete 1936 őszén A magyarországi német kisebbség helyzetének rendezetlensége a külső beavatkozás és belső zavarkeltés lehetőségét jelentette. Ez különösen attól fogva vált nagy veszéllyé, hogy a magyarországi németséget ..pártfogásba vevő" weimari Németország helyébe a hitleri Harmadik Birodalom lépett. Az országhatárokat nem ismerő ..német népközösség" (deutsche Volksgemeinschaft) pángermán eszméje, a „vér és rög" (Blut und Boden) völkisch ideológiája már jó ideje beleintegrálódott a német nemzetiszocializmus eszmerendszerébe; a külföldi németekkel foglalkozó németországi szervezetek, így a VDA, DAI (Volksbund für das Deutschtum im Ausland; Deutsches Auslandsinstitut) stb. immár a náci birodalom hatalmi politikájának eszközeivé váltak. Befolyásukra a magyarországi németség Németország támogatását igénylő „centrifugális" irányzata a Magyarországi Német Népművelődési Egyesületen (Ungarländisch-Deutscher Volksbildungsverein) belül, és azon kívül, a radikálisok illegális vezetőszervévé kiépített Német Munkaközösség (Deutsche Arbeitsgemeinschaft) keretében, Jakob Bleyer vezetésével, egyre intenzívebben szervezkedett. Mind nagyobb teret engedett a mozgalomban azoknak a fiataloknak (Bäsch, Kussbach, Rothen. Mühl. Reitinger, Hornung, Zumpft, Faulstich stb.), akik — többnyire a németországi ösztöndíjak segítségével folytatott főiskolai tanulmányaik során, és a Német Diákszervezet (Deutsche Studentenschaft) „népiségi munkájába" (Volkstumsarbeit) bekapcsolódva — nemzetiszocialista népiségi harcosokká (Volkstumskámpfer) nevelődtek, s a Németországból minden nyáron szervezetten Magyarországra látogató nagyszámú diákcsoporttal együttműködve lázas agitációt fejtettek ki a német településterületeken. A magyarországi németség jogos nemzetiségi kívánságai megvalósítása érdekében a Volksbildungsverein és a magyar kormány közt folyó tárgyalásokat valójában nem segítette, hanem nehezítette, visszavetette a külső támogatás igénybevételével folyó radikális agitáció: az általa kiváltott ellenszenv a — magyar soviniszta erők által nem kevéssé befolyásolt - közvéleményben, még azon mérsékelt, feltétlenül államhű és lojális irányzattal szemben is éreztette — különösen a helyi hatóságok magatartásában tükröződő — kedvezőtlen hatását, amelynek élén a Volksbildungsverein elnöke, Gratz Gusztáv állt.1 ' Tilkovszky Lóránt: Törekvések a magyarországi német mozgalom radikalizálására (1932- 1933). Századok, 1979. évf. 3. sz. 421-475. A magyarországi német mozgalomban szerepet játszott német öntudatú. ill. „magyarérzelmű" személyek nevének német, ill. magyar formában történő írásmódjára vonatkozóan ott adott indokolásnak megfelelően jártunk el jelenlegi tanulmányunkban is. 1·